Komposztálási program Pécsett
Harmadik alkalommal igényelhetnek komposztládát azok a pécsi lakosok, akik szívesen tennének valamit saját környezetük védelmében.
Harmadik alkalommal igényelhetnek komposztládát azok a pécsi lakosok, akik szívesen tennének valamit saját környezetük védelmében.
"Ha kivágtad az összes fát, és mind megmérgezted a vizeket, rájössz, hogy a pénz nem ehető" - figurázza ki találóan a mindent pénzben kifejező mentalitást ez az indián mondás. Sajnos, az emberek többségét (politikusokat, közembereket egyaránt) csak az anyagiakon keresztül lehet rávenni az ökologikusabb, környezetbarátabb viselkedésre. Jelen cikkünk a víztakarékosságról és a szennyvízkezelésről szól. A víz nagy érték, vigyáznunk kell rá. Előrejelzések szerint a jövőben a háborúk nem az olaj, hanem az ívóviz birtoklásáért fognak dúlni. Az embereket csak gazdasági érdekeltséggel lehet ?meggyőzni? arról, hogy ne veszélyeztessék saját és utódaik ivóvízkészletét. Megmutatjuk, hogy a helyi szennyvízkezelés nemcsak ökologikus, hanem lényegesen olcsóbb is, mint a központi, mind az egyén, mind pedig a település számára. Persze leszámítva azt a globális méretekben mérve szűk kört, akik a mindenáron való csatornázás erőltetésében gazdaságilag érdekeltek.
Az őszi időben a lehulló levelek eltüntetése sok bosszúságot okoz a családiház- ill. kiskerttulajdonosnak. A tiltás ellenére sokan elégetik a leveleket. A nyirkos levelek meggyújtását, elégetését sokszor gázolajjal segítik. Az égetés során a fű kipusztul, hogy a keletkező mérges gázokról ne is beszéljünk. A pedánsabbja kukába vagy nejlonzsákba tömi az összegyűjtött levelet, amit a szemétszállítás során a kommunális hulladékkal összekeverve visznek el. Az ökologikusan gondolkodó embereket mérhetetlenül bántja, hogy micsoda pazarlás és környezetszennyezés folyik ennek az értékes biomasszának az eltávolítása során.
Szentlőrincen (a főváros jelenlegi XVIII. kerületében) olyan hulladékfeldolgozó üzem működött már a 20. század fordulóján, amely mintatelepnek számított az egész világon. Az érdeklődő szakemberek még az Egyesült Államokból is eljöttek, hogy saját szemükkel láthassák az akkori technológiai színvonalon épült komposztáló létesítményt. Ma már csak rom és borzalmas bűzt eregető rothadó hulladékhalmaz áll a Cséry-telepen. Az önkormányzat komposztálótelepként szeretné hasznosítani a területet, ám érdekes módon a meghirdetett lakossági fórum elmaradt
A Hulladék Munkaszövetség kétnapos nyaralást szervezett a Konténer-szigetekre. Az üdülés alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg a szelektív gyűjtés csinjáról-binjáról Nagy Tamás utazásszervező, Bödecs Barnabás túravezető és a számos előadó segítségével.
Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.
A természettel harmóniában élő kultúrákban természetes volt a hulladékmentes háztartás, azaz a melléktermékek hasznosítása és visszaforgatása a természetbe, pl. a talaj termőerejének megőrzése céljából. A paraszti kultúrában a szemétdomb, a trágyadomb és az árnyékszék használata teljesen általános volt. Ezek tartalmát a komposztálódás után a mezőgazdaságban hasznosították. A középkorban az árnyékszék tartalmáért pénzt adtak. A feljegyzések szerint nagy értéket tulajdonítottak neki. A minimális kikiáltási ár meghatározása után, mely az anyag térfogata és a minősége szerint változott, árverésre bocsátották. A kínaiak vendégszeretete közismert, szívesen befogadják éjszakára és megvendégelik a megfáradt vándort. A kultúrához hozzátartozik, hogy a vendég az eltávozás előtt meglátogatja az árnyékszéket. Ha ezt elfelejtette volna, akkor a gazda finoman figyelmeztette erre.
Van egy suli tőlünk nem messze. Úgy hívják, Csillagjáró. Különleges név. Különleges hely. Különleges emberek. Hogy miért?