A Pepsi megsérti a fogyasztók érdekeit!Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
1088 B u d a p e s t
József körút 6..
Tisztelt Felügyelőség!
Az alapszabálya szerint fogyasztóvédelemmel is kiemelten foglalkozó Hulladék Munkaszövetség nevében az alábbi bejelentéssel élek:
A Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. 2001. október 1.-én országos reklámkampányt indított. A kampány feltehető célja: az eldobó műanyagpalackban forgalmazott Pepsi üdítőitalok népszerűsítése a visszaváltható palackozású italokkal szemben. Ehhez az összehasonlító reklám elemeit használja fel, de a fogyasztókat megtévesztő (jogsértő) módon.
A kiskereskedelemi üzletekben kifüggesztett hirdetményeken, plakátokon lévő reklám fogyasztókat megszólító (tegező) kérdése és arra adott válasza megítélésünk szerint jogsértő.
A "Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?" kérdés a Grtv. 7/C. §-ába foglalt tiltó rendelkezésekbe ütközik, hiszen a kép jobb oldalán feltüntetett, nevesített Pepsi ital (vállalkozás) választásaként egy fogyasztó számára nem azonosítható, "visszaváltható"-ként megjelölt itallal (vállalkozással) hasonlítja össze, holott ilyen áru nincs a forgalomban.
Jogsértő a reklám akkor is, ha annak célja csomagolások összehasonlítása, hiszen akkor a jobb oldali italon az "egyutas" vagy "eldobó" szavakat kellett volna szerepeltetni.
A plakát tetején feltett kérdésre a reklám lejjebb maga adja meg a fogyasztó részére a "helyes választ", mínusz és plusz jelekkel támasztva alá a (reklámozó szempontjából diktált) értékelést.
A reklám üzenete ezek szerint az, hogy az eldobó csomagolású Pepsi márka jobb minden márkájú visszaváltható csomagolású italnál (a rajzon szereplő 2 literes visszaváltható PRB palackkal több italgyártó, többféle márkával van jelen a piacon).
Nem felel meg a fenti tájékoztatás a 1997. évi CLV. törvény 8.§ a) és b) pontjaiban foglalt alapvető elvárásoknak sem. Az árakra utaló kérdés megtévesztő lenne akkor is, ha az "azonos ár" összehasonlításra alkalmas, azonos űrtartalmú, azonos rendeltetésű italfajtákat takarna.
Ha ugyanis az ár úgy azonos, hogy a visszaváltható csomagolású termék (hirdetett) eladási árába a betétdíjat is beépítik, akkor az állítás azért nem igaz, mert a visszaváltható árából a betétdíjat később visszakapja, míg az egyutasnál ez kizárt.
Ha viszont az eldobós palackú termék ára a visszaválthatós termék betétdíj nélküli árával egyezik meg, akkor az árképzés manipulált (a betétes italcsomagolás átlag 8-10-szer újratöltésre kerül, vagyis a csomagolás ára leosztódik az általa forgalmazott italmennyiségre).
Az összehasonlításhoz használt információk - az általános tilalom mellett- ütköznek továbbá a Grtv. 3.§ (6) bekezdésében foglalt előírásokkal is, hiszen megtévesztő módon utalnak a kétféle csomagolás használati-környezeti tulajdonságaira.
A visszaváltható palacknál használt jelzők:
- negatív jelzés, mert "sok helyet foglal". De hol, kinek, mikor? A szállítószalagon, a rekeszekben, a boltban, a fogyasztó kosarában, a hűtőgépben a visszaváltható ugyanannyi helyet foglal el, mint az eldobó társa. A boltba pedig úgyis visszamegy a fogyasztó, az üres flakon elfér a kosarában - később pedig az új szállítmányért a gyárba úgyis visszatérő kólásautóra rakják. Ahol átlag 8-l0 alkalommal újratöltik, vagyis egy visszaváltható palack 8-l0 eldobó palack szeméttermelését váltja ki. A szemétbe ugyanis nem a visszaválható, hanem az eldobó palack kerül - és ott valóban sok helyet foglal.
- negatív jelzés, mert "ütött-kopott". Megtévesztő, mert az ütött-kopott palackok forgalomban tartása a gyár hibája és szégyene. A műanyagpalack 8-10 újratöltés során (ami a környezetnek előny) valóban megkopik - a kopott palackok a kirostálására azonban a Pepsi töltőüzemeknek megvan lehetősége és technikája (átvilágító automata). A forgalomból kivont palackok anyagukban újrahasznosíthatóak, vagyis még ekkor sem kerülnek a szeméttelepre. A néhány éve eltüntetett 1 literes üdítős üvegek egyébként 40-60 újratöltést bírtak ki kopás nélkül, a FÁÜ mégis kivonta őket a forgalomból. Magyarázkodás nélkül.
- negatív jelzés, mert "sorbaállásra kényszerít". Megtévesztő, mert ennek a kényszerítésnek a fogyasztó nem a kitalálója, hanem a megszenvedője. Vagyis nem a fogyasztóknak kellene felemlegetni, hiszen a kereskedelem az, amelyik folyamatosan és szándékosan rontja az visszaváltás feltételeit. Ők nyitják a számukra kényelmetlen visszaváltókat a bolton kívül, ők kényszerítik ki a sorbanállást (gyakran esőben), majd jogtalanul levásároltatják a betétdíjat (ahol ismét sorban kell állni).
A kis boltokra egyébként ez nem jellemző, ott nincs sorbanállás.
Ugyanilyen megtévesztőek az eldobó csomagolásnál felsorolt jelek is:
- plusz jelzés, mert "vadonatúj", mert "szép". Ez kb. tíz percig igaz, amíg a palack ki nem ürül. Aztán a vadonatúj, a szép (és drága) palack mivel betétdíja nincs - értéktelen szemétként- a kukába kerül. A normális fogyasztó egyébként nem szép palackot, hanem italt akar venni.
- plusz jelzés, mert "könnyen kezelhető". Ha arra céloznak, hogy a kiürült palackot könnyen eldobható, akkor ez igaz. Csakhogy ennek árát a fogyasztóval és a környezettel fizettetik meg. A fogyasztóval megvetetik a boltban és ő fizeti a szemétdíjat is, hogy megszabaduljon a "könnyen kezelt" palackjától. És vehesse rögtön a követező "vadonatúj, szép palackot". Csakhogy a milliószámra gyártott műanyagpalackok a Föld értékes kőolajkészleteit fogyasztják, gyártásuk jelentős energiafelhasználással és súlyos környezetszennyezéssel jár.
Az áru környezetre gyakorolt hatása olyan ismérv, amelynél a jogszabályok alapvetően követelik meg a pontos tájékoztatást.
A fentiek alapján kérjük a reklámfelügyeleti eljárást a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. (1149 Budapest, Mogyoródi u.32.) ellen megindítani.
Az eset körülményeire (országos kampány, megtévesztés súlyossága) és fogyasztók érdekinek védelme érdekében kérjük, hogy a Grtv. 19.§ (1) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés alkalmazásával a reklámozót szíveskedjenek a jogsértő magtartás további folytatásától soron kívüli eljárásban eltiltani (19.§ (2) bek.).
Bejelentésünk a Grtv. 16.§ (3) bekezdésén alapul.
Tisztelettel:
Bödecs Barnabás
elnök
Győr, 2001. október 15-én.