Tematika: szemétdíj

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerek Magyarországon
Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!
Kis lépés egy községnek...
Hogy nagy lépés a társadalomnak? Öt éven belül megtudjuk. Tavaly decemberi ülésükön Tordas képviselői elfogadták a Fejér-megyei település Nulla Hulladék programját, amely 2016-ig fogalmaz meg ajánlásokat bevezetendő intézkedésekre. Cél a kommunális hulladék legalább 30%-os csökkenése. Molnár András írása.
Arányos díjfizetés házhozmenő szelektív gyűjtő rendszerekben
Mennyit fizessünk a „szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért? Nem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, de az a mennyiség, ami a háztartásokból kikerül, nem hogy csökken, inkább nő. A szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a hulladékunk, ugyanannyit fizetünk.
"Minden kiló, amit nem lerakóba viszünk, nekünk marad"
Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról, hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az elsõ adandó alkalommal felkeresem. Szilágyi László írása
HUKE - egy szolgáltató a hulladékcsökkentésért
Sárváron 16 ezer ember él. A háztartások 60%-ában kétkukás rendszer van, és minden ház ingyen egy komposztkeretet kapott. Celldömölkön, Zalaszentgróton és Sárváron 15 ezer keretet osztott ki a szolgáltató. Gyűjtőszigetek is találhatók a városban, és a HUKE telephelyén ingyenesen használható a hulladékudvar. A szigeteken csak 8-9% az idegen anyag. Turán a hulladékkezel újragondolása az egyik legjobban működő hazai rendszert hozta létre - hogyan lehetséges mindez?
Dániában is gond a sok szemét
Egy dán polgár naponta átlagosan 7 kg hulladékot termel. A következő évek nagy feladata ennek az óriási hulladékmennyiségnek jelentős csökkentése. A kormány álláspontja szerint a nagy mennyiségű hulladék problémájának megoldásából minden állampolgárnak ki kell vennie a részét. Ez a szemlélet fogalmazódik meg a Hulladék 21 című dokumentumban, amely a 2004-ig terjedő időszakra fogalmazza meg a kormány hulladékgazdálkodási tervét.
Ki mit tehet a hulladékcsökkentésért?
Az, hogy mindent elborít a szemét, hogy rengeteg a hulladék, már csak egy következmény. Fogyasztói szokásaink, szemléletmódunk zavaró, bántó következménye. Ha meg akarjuk szüntetni, ezeken a fogyasztási szokásainkon, az anyagias, növekedés-orientált szemléletünkön kell változtatnunk. Nulla Hulladék Programunk célja, hogy segítséget, jó gyakorlatokat, ötleteket, tudást, bátorítást nyújtsunk minden érintett társadalmi csoportnak a változtatás elindításához, a szemléletmód megváltoztatásához. Szóval ki mit tehet a hulladékcsökkentésért?