Zöld Régiók Hálózata
Mire költik a település pénzét? A képviselőtestület kinek ad zöld utat és milyen beruházásra szól az engedély? Mekkora beleszólásuk van a helyieknek a fenti döntésekbe? Tudják-e az érdekeiket érvényesíteni? Megvan-e a tisztességes tájékoztatás? Értik-e az emberek a lehetséges alternatívákat, az érveket és ellenérveket? Időben kapják-e az információkat, hogy legyen idejük tájékozódni és felkészülten vehessenek részt a döntési folyamatokban? VAGY mindezek helyett megvezetik őket késve adagolt félinformációkkal, hogy manipulálni tudják a döntések elfogadását, illetve hogy elvegyék az emberek kedvét a részvételtől?
Ritka Magyarországon az a település, ahol a fejlesztések, beruházások körül minden rendben van. Minél nagyobb a település, annál több szokott lenni a bonyodalom.
Miért van ez így?
Sok oka van, ezek közül az egyik az, hogy sok kis civil szervezetnek nincs igazán rálátása az országos, regionális és helyi fejlesztési döntéshozatali folyamatokra. Általában a folyamat legvégén, a beruházások megvalósulásakor lépnek föl, leginkább is tiltakoznak ellene. Ez nagyon rossz szituáció számukra, mert valódi beleszólásra sokkal korábban lett volna lehetőségük. Az elkésett fellépés egyrészről nagyon sok energiát emészt föl, és sok esetben eredménytelen vagy csak részsikereket hoz, holott korábban kevesebb munkával többre lehetett volna jutni. Másrészről pedig még rontja is a presztízsüket, erősíti azt a képet, hogy a civilek mindennek csak a kerékkötői. Ez a fajta tájékozatlanság országosan is nagyon hátrányos, csökkenti a környezetvédelmi szempontok hatékony és legitim képviseletének esélyét a fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban.
A Zöld Régiók Hálózata (ZRH) egy non-profit, környezetvédő, civil kezdeményezés, melynek célja, hogy megerősítsük a környezetvédő, civil szervezetek országos érdekképviseleti hálózatát. Feladata az elsősorban, de nem kizárólagosan a környezetvédelemmel is foglalkozók helyi civil szervezetek összefogásának támogatása, a helyi és regionális területfejlesztési ügyekben való részvételi képesség erősítése.
A hálózati forma révén:
- erősödik a regionális civil információáramlás
- sűrűbbé válik a véleménycsere, az egymás ügyeibe való bekapcsolódás, a közös kistérségi ügyekben az összefogás, az együttműködés
Ennek alapja és természetesen előfeltétele, hogy a tagok megismerjék egymást. Ebben segít, hogy évente konferenciát, fórumot és képzéseket szervezünk, hírlevelet adunk ki, levelező listákat üzemeltetünk minden régióban. Ezentúl igyekszünk a környezetvédő civil érdekeket megjeleníteni a regionális testületekben (fejlesztési tanácsok, monitoring bizottságok).
Célunk a korai közös fellépés, hogy az országos és regionális fejlesztési források a fenntarthatóságot és a civil feladatok ellátását segítsék és szolgálják. Régóta hangoztatott EU-s elv, mégis még sokat kell dolgozni érte, hogy a döntések minél alacsonyabb szintre kerüljenek és átlátható módon szülessenek, az érintettek tudjanak határozni az életüket, településüket érintő beruházási és fejlesztési kérdésekben.
A Zöldrégiók Hálózatát koordináló szervezetek:
• Közép-Magyarország: Magyar Természetvédők Szövetsége (országos koordinátor is egyben)
• Nyugat-Dunántúl: Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr)
• Közép-Dunántúl: Kör Alapítvány (Veszprém)
• Dél-Dunántúl: Pécsi Zöld Kör
• Észak-Magyarország: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (Miskolc)
• Észak-Alföld: Zöld Kör, A Föld Barátai Magyarország tagja (Hajdúböszörmény)
• Dél-Alföld: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Szeged)
A Zöldrégiók Hálózata honlapja: www.zoldregiokhalozata.hu
Almássy Tamás
