Ki mit tud?

Év: 
2009
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Balogh Emese, Ferenczi Attila

A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.

 A felmérés során többek között a következőkre kerestük a választ: az emberek kitől várják a megoldásokat, kiket tartanak a hulladékprobléma okozójának, ismerik e a szervezett illetve az egyénileg megvalósítható hulladékcsökkentési módokat, látnak-e összefüggést az életmódjuk és a hulladékprobléma között, megvalósíthatónak tartják-e a hulladékcsökkentést háztartásukban és a településükön, továbbá milyen hulladék kezelési módokat ismernek illetve tartanak kívánatosnak. Mivel a kérdőívet nem gyorstesztnek szántuk, hanem valóban képet akartunk kapni az egyes emberek gondolkodásáról, motivációiról is, a kitöltése legalább 45 percet vett igénybe. A szervezetek ezért értelemszerűen nem jutottak el túl sok emberhez, emiatt a felmérések nem reprezentatívak, ugyanakkor a válaszokból így is elég egyértelmű kép rajzolódik ki a főbb kérdések vonatkozásában. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.

A hulladékprobléma két vége

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a lakosság a hulladéktermelést alapvetően a végéről szemléli. Mit értünk ezalatt? Azt, hogy elsősorban a már megtermelt hulladék elhelyezését, ennek közvetlen hatásait (pl. víz vagy légszennyezés) tekintik problémának. Ehhez képest kevesen illetve kevésbé emelték ki a hulladéktermelés kapcsolatát az erőforrások kimerülésével vagy az éghajlatváltozással. Napi munkánk során is gyakran tapasztaljuk, hogy sokan szimpla köztisztasági kérdésként tekintenek a hulladékproblémára, és a „megoldásokat” is ezen a szinten keresik, várják.

Ki okozza?

Számunkra meglepő volt, hogy a „miért termelünk ilyen sok hulladékot?” kérdésre a válaszadók többsége a lakosság túlzott vásárlását, kényelem igényét, pazarlását jelölte be. Ilyen mértékű önkritikára nem voltunk felkészülve :) Emellett a gyártókra gyakorolt nyomás hiányát tekintve a lakosság ösztönzésének elmaradását tartották a legfőbb oknak. Ennek megfelelően a változtatást leginkább saját maguktól és a kormányzattól, önkormányzattól várják. Legtöbben azt tudnák bevállalni, hogy a saját háztartásukban tesznek meg ezt-azt a kevesebb hulladék termeléséért. A jó hír az, hogy ehhez már rengeteg ötletünk volt eddig is, és a Kukadiéta verseny során számos újabbal egészíthettük ki a példatárunkat (ld. a 30. oldalon).

Lehetséges a hulladékcsökkentés!

A felmérés alapján az arányos és differenciált szemétdíj bevezetését a mintatelepülések lakosságának igen nagy százaléka támogatná. A mennyiség-alapú szemétdíj-fizetést igazságosabbnak, és a hulladékcsökkentés szempontjából ösztönzőbbnek találták. Jutalmaznák azokat is, akik szelektíven gyűjtik hulladékukat. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint lehetséges a hulladékmenynyiség valamilyen szintű (átlagosan kb. 30%-os) csökkentése háztartási és települési szinten is. Ennek módjainál – az imént említett differenciált szemétdíj bevezetése mellett- a különböző települések lakói változó arányban jelölték be a komposztálást, a szelektálást, a használt tárgyak javítását ill. leadási- és csere lehetőségét, és igen sokan választanánakvisszaváltható csomagolású termékeket....  A lerakás és az égetés kapcsán egyértelműnek látszik, hogy ezeket nem tartják a hulladékcsökkentés kívánatos módjainak.

Hulladékcsökkentés, mint mellékhatás

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyire szempont a hulladékcsökkentés a mindennapi döntésekben. A válaszokból az derül ki, hogy jelen vannak bizonyos hulladékcsökkentő vásárlási szokások (például sokan vásárolnak piacon vagy használtruha-boltban), akadnak szomszédsági együttműködések (pl. fűnyírót sokan nem vesznek, inkább kölcsönkérnek), és a kisgépeket is sokan javíttatják inkább, s nem vesznek újat. Mindezeket alapvetően nem környezetvédelmi megfontolásból teszik, hanem anyagi vagy egyéb okokból (pl. a piacozásnál a friss és hazai termék vásárlásának lehetősége).

Tájékoztatás, szemléletformálás

Ez fontos lenne, hiszen a kérdőívezés rámutatott jelentős hiányokra is: sokan nem tudják, hova kerül a szemetük, illetve azt sem, hogy mennyibe kerül a szemétszállítás. A már meglévő hulladékcsökkentési lehetőségek sem általánosan ismertek, és – mint fentebb láttuk –a globális összefüggések sem mindig világosak. A felmérések szerint a lakosságnak igénye is lenne a bővebb tájékoztatásra. Ennek segítésére mi magunk is számos anyagot (cikkeket, kisfilmeket) elkészítettünk, összeállítottunk már, ezek szabadon átvehetőek, felhasználhatóak. A cikkek elérhetőek: http://www.humusz.hu/hirek/tippek-hulladekcsokkentesre/4115 

A kisfilmek letölthetőek: http://www.humusz.hu/filmek Rendezvényekre készült nulla hulladék standunkkal eddig 35 helyszínen jelentünk meg. Mindenképpen el kell mondanunk, hogy a felmérést végző civilek nagy munkát végeztek – köszönet nekik! Nem kevés idő és energia egy ilyen kérdőívezés megszervezése, az adatok bevitele stb. Emellett meg kellett küzdeniük az általános bizalmatlansággal és érdektelenséggel is. Ugyanakkor ez egy lehetőség volt számukra ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a helyi emberekkel, jobban megismerjék a gondolkodásukat, felhívják a figyelmet a civil szervezet céljaira és segítséget, támogatást, ötleteket kérjenek a munkájukhoz.

 

Balogh Emese, Ferenczi Attila

Az egyes településekről készült szöveges értékelés megtalálható itt: www.nullahulladek.hu/mintatelepulesek 

A mintatelepüléseken jelenleg a nulla hulladék tervek készítése zajlik. Ezekről a következő számban számolunk be.