„A társadalom gyenge kapcsolatai csak akkor épülhetnek ki, ha bizalommal vagyunk egymás iránt. Innováció, új ötletek csak gyenge kapcsolatok mentén születhetnek.” – mondta Dr. Csermely Péter a Mindentudás Egyetemén. Ilyen jellegű gyenge kapcsolatokon alapszik a Nulla Hulladék Hálózat is, amely informális módon köti össze az ország 40 civil szervezetét, s amelynek tevékenységeiről többször hírt adtunk ezeken a hasábokon is.

Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!

Mielőtt a címben szereplő tüke kártyáról szólnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy kifejezetten a hűségkártya-ellenesek táborába tartozom. Alapvetően szeretem a kötődést, de nem a mai kereskedelemben megszokott „pontgyűjtő” értelemben. Inkább úgy, ahogy Pécsett kigondolták!

Bár környezeti szempontból nagy baj nincs az elfogadott új alkotmánnyal, teljesen nem nyugodhatunk meg.

Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék. Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az Európai Bizottság partner ebben.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fogorvos professzor, akinek feltűnt, hogy valami nem stimmel a szájhigiéniás oktatásban. Fogorvostan-hallgatóknak tényleg könyvből kell ezt tanulni? A számtalan fogorvos-továbbképzés között szinte nincs ilyen témájú kurzus?

Bizony, 16 éves fennállásunk alatt rengetegen ismerték meg a Humuszt, s időközben számtalan kölcsönös kapcsolat, együttműködés is kialakult. Vannak, akik az idejükkel és/vagy pénzükkel támogatnak, vannak informális és formális együttműködéseink, szervezeti és magánszemély partnereink. Egy szép nagy csapat formálódik a Humusz elvei és céljai mentén, és ez mindannyiunknak erőt ad.

Ötleteket keresel ahhoz, hogy milyen programok szervezésével tudnád bevinni a „zöld” gondolatot az iskolába, a helyi közösségbe, a munkahelyedre, az otthonodba? A nullahulladek.hu éppen azért jött létre, hogy ehhez segítséget nyújtson. Filmek, cikkek, linkek, dokumentumok – mind egy helyen. A tartalom folyamatosan bővül. Segíts Te is!

Szervezetet fejlesztettünk, stratégiát írtunk, új tisztségviselőket választottunk, nevet változtattunk, szövetségből egyesületté alakultunk, valamint dolgoztunk a projektjeinken.

Nagy Betti a babavárás hónapjaira csatlakozott a Humusz önkéntes csapatához. Értékes segítségét ez úton is köszönjük.

Be kell vallanom, hogy a címben feltüntetett rendkívüli projekt nem hulladék-újrahasználati programként indult gimnáziumunkban, hanem inkább karitatív megmozdulásként, de tagadhatatlan, hogy a végére hulladékcsökkentésként is megállta a helyét.

Egyre másra nyílnak a termelői piacok, alakulnak a bevásárló közösségek, valami mégis sántít. A szabályozásban még mindig rengeteg akadály van a kistermelők előtt. Lássuk a problémákat és a lehetséges megoldásokat!

Régen írtam már maguknak, de most olvastam egy könyvet és elgondolkodtam néhány dolgon. Tudják, az onokám marketinget és komunikációt tanul. Azt mondta, hogy Mamika, reklámokra mindig szükség lesz! Hát, én nem tudom. Én csak egy tanulatlan öregasszony vagyok.

Az egyetemi adminisztráció során temérdek mennyiségű papíranyag keletkezik. Zöldíteni vágyó hallgatók és civil önkéntesek ötlete nyomán született a takarékos megoldás: az Újrapapír Program.

A hulladékhierarchia csúcsán álló „megelőzést”, azaz a hulladékképződés megakadályozását célozza meg egy Nagy-Britanniában 2003 óta működő program, az Ipari Szimbiózis. Hazánkat is elérte a hullám, és reméljük, hogy magával is sodorja az ár.

Civil szervezetek, koorinálók, oktatási intézmények, önkormányzatok és sok más szereplő példamutató kezdeményezéseit köti gúzsba a hulladékos piac szabályozása körüli rendezetlen állapot.

A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk, majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő. Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.