Iskoláknak

 

Így légy aktív! Programötletek iskoláknak, iskolásoknak

Néhány konkrét ötletet, amivel az általános iskolások közelebb kerülhetnek a komposztálás szépségeihez.  További ötletekért édemes megtekinteni az óvodáknak és civileknek szóló aloldalunkat is!

Tartalom

1. 2017: komposztálás a humán tantárgyakban

2. 2016, a hüvelyesek éve - Főzzünk együtt! 

3. 2015 - a talaj éve

4. Készítsünk gilisztatenyészetet és hasznosítsuk a gilisztahumuszt!

5. Ismerkedjünk meg a gilisztával!

6. Gyorskomposztálás – kísérletezzünk az iskolásokkal együtt! 

7. Albert – A természet jobban tudja – A föld élő c. része

8. Vizsgáljátok meg nagyítóval a komposztlakókat!

9. Készítsetek gilisztakomposztot!

10. Érett-e a komposztotok? Végezzetek zsázsatesztet!

11. Készítsetek levélkomposztálót az iskola udvarán!

12. Végezzetek méréssorozatokat a komposzthalomban!

13. Így légy aktív!

14. Giliszta guszti komposztál - mese és vers

 

 


 1. 2017, komposztálás a humán tantárgyakban

tobias

Nem csak környezetismeret és biológia, vagy fizika témakörökbe illeszthető bele a komposztálás. Keressünk olyan verset, irodalmi alkotást, ami a természetes körforgásokat, a talajt, a környezet védelmét állítják középpontba. Ilyen lehet például Timothée De Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás című regénye. A főszereplő kalandjain keresztül egy fa életének részleteibe nyerhet bepillantást az olvasó. A parányi dolgok hatalmassá nőnek a szereplők szempontjából nézve, és az élet törvényszerűségei nyernek megvilágítást az alapos megfigyelő számára. A könyv feldolgozásához ezen az oldalon nyújtunk segítséget: http://humusz.hu/komp/tantargyak#tobias

 

2. 2016, a hüvelyesek éve - Főzzünk együtt!

2016-os évet a Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAO) a hüvelyesek nemzetközi évének nyilvánította. Vajon miért lehetnek ilyen fontosak ezek az apró magok? Nagy fehérjetartalmú, kis zsírtartalmú, egészséges élelmiszer alapanyagok, melyek viszonylag igénytelenek, növekedésükkor nitrogént kötnek meg a talajban. A világ azon részein is könnyen termelhetők, ahol az élelmezés nagy gondot okoz! A mi éghajlatunkon nagyon értékes őszi – téli csírákat adnak! 

Jól ismert főzeléknövények (bab, borsó, lencse), kevéssé ismertek azonban, mint pástétomok alapanyaga (humusz krém, járjatok utána, hogy az meg mi lehet?) vagy falafel gombóc, ami például csicseriborsóból készül. 

Készítsetek ti is számotokra újfajta ételeket hüvelyes növényekből. A közös sütés-főzés remek móka, de ha nincs rá lehetőség az iskolában, akkor gyűjtsetek együtt recepteket, és az otthon elkészített alkotásokból rendezzetek kóstolót az osztályban. Még a borsófőzelék is lehet ínyencség, ha magunk készítjük, saját ízlésünk szerint fűszerezzük. Ne féljünk kísérletezni! :)

 

A hüvelyesekről bővebben: http://www.huvelyesekeve2016.hu/home/

Receptötletek: https://www.facebook.com/huvelyesekeve2016

S egy gyönyörű kiállítású, újfajta ételeket is bemutató szakácskönyv: Bezselik Ildikó: Magok a konyhában - Hüvelyesek

http://ketcicakonyhaja.blog.hu/2016/07/12/magok_a_konyhaban_es_ami_mogotte_van

Vissza 

 

3. 2015 - a talaj éve

Az iskolakertekben is rengeteg olyan feladat kínálkozik, amelyekkel a diákok jobban megismerhetik a talaj jelentőségét és megóvásának fontosságát. Az alábbi összeállítást az Iskolakertekért Alapítvány készítette.

Vissza

 

4. Készítsünk gilisztatenyészetet és hasznosítsuk a gilisztahumuszt!

Mi ebben a jó? Olyan tápanyagokban gazdag humuszt kapunk a giliszták tevékenysége során, mely a jó minőségű kerti földdel vetekszik.

Eszközök, alapanyagok:
-    20-50 literes műanyag vagy fém vödör
-    2-3 liter sóder
-    1 négyzetméteres szúnyogháló
-    1 lapátnyi komposzt
-    1 lapátnyi érett trágya
-    250 g tőzeg
-    100 – 200 giliszta
-    előre komposztált táplálék folymatosan

Vezérfonal:
Az edény alján egy kis ablakot vágunk, szúnyoghálóval lefedjük. Az edény aljába kerül a sóder, majd szitaszövet vagy szúnyogháló, komposzt, trágya és tőzeg, majd a giliszták. Vízzel átnedvesítjük az egész rendszert. Ezt követően az előkomposztált táplálékot is behelyezzük, mely avar, konyhai nyers zöldhulladék, növényevő állatok alól kikerült trágya lehet, kissé előkorhasztva. Ezt az etetést rendszeresen kell végeznünk!

Részletes leírás az alábbi szakirodalomban található.
Frühwald Ferenc: Gilisztatenyésztés a biokertben
Biofüzetek sorozat 13. része
Letölthető innen: http://www.videklogisztika.hu/vidlog12.pdf
22. oldaltól a 29. oldalig

Végeredmény:
Hosszú lefutású program, kb fél-egy év múlva gilisztahumuszt vehetünk ki a rendszerből.

Kifejezetten ajánljuk kertész vagy mezőgazdasági szakiskolás diákoknak!

Vissza

 

5. Ismerkedjünk meg a gilisztával!

Charles Darwin angol természettudós megállapítása szerint a földigiliszta a talajtermékenység bázisa, a földtörténet leghasznosabb állata, az emberiség jótevője. Tekintsünk tehát a gilisztára, mint barátunkra! (Frühwald, Biofüzetek 15.)


ELENA projekt (Szeged) – Gilisztavizsgálat

A jelenleg ismert rendszerezési elv szerint 18 családba sorolhatóak, ezen belül 3000 fajt tartanak nyilván. Hazánkban 30-nál több fajuk fordul elő.

Két igen jól elkülöníthető fajtáját javasoljuk, hogy keressétek!

Földigiliszta (Lumbricus terrestis): 8-10 cm hosszú, szürkés illetve sápadt rózsaszín állat. Testét gyűrűnkét 4 pár serte borítja, ezekkel gyorsan halad előre. Hatalmas erővel fúrja magát a földbe. Haladása közben tömegének hatvanszorosát is képes megmozgatni. Agyagos homoktalajban akár 3 méter mélyre, lösztalajban akár 7 méter mélyre is fúrja járatait. Napsugárzásra érzékeny, vörös fényre azonban nem.

 

Trágyagiliszta (Eisenia foetida): Hossza 4-8 cm, színe vörösbarna, hasi része rózsaszín, illetve rozsdás. Sokkal virgoncabb, mint nagyobb testű rokona. Befogáskor az egész gilisztatest jobbra-balra csapódik. Olyan közegben él, ahol kérődző állat trágyája is megtalálható, illetve a komposztláda, az avar is jó lelőhelye.

 

A giliszták teste egymáshoz kapcsolódó gyűrűkből, szegmensekből áll. Ezeket számozni szokták a jobb követhetőség érdekében. Az első szegmens a szájnyílás. A közép-európai gilisztafajoknál a szegmensszám 60-200 közötti.

A giliszta érzékelése kiterjed:
-    nyomás érzékelésre (a föld mozgása, rázkódása)
-    tapintás érzékelésre a fejnyúlvány szolgál elsősorban (haladásakor letapogatja, ha akadályt észlel)
-    kémiai érzékelés a testfelületen, valamint a szájnyílás belsejében is. Növényi ízanyagokat képes felismerni, némelyeket kedvel, másokat elkerül.
-    fényérzékelésre a testhossz első felében levő idegcellák alkalmasak.

Ehhez kapcsolódó érdekes kísérletek! (ELENA projekt nyomán)

- Földrengés imitálása
Saját kertetek vagy iskolakertetek talajában próbáljátok ki! A talaj legyen porhanyós, nyirkos! Egy ásónyomnyira ássatok bele a földbe és az ásót a nyelénél fogva ide-oda mozgassátok, mintha rengene a föld. Legyetek kitartóak!
Megfigyelések szerint a földigiliszta érzékeli a rázkódást és a felszínre jön.

- Akadálypálya
A természetben begyűjtött giliszták számára készítsetek elő egy nedvesített üveglapot, amire mindenféle akadályokat helyeztek ki. Figyeljétek meg gyűrűs mozgásukat, tapogató érzékelésüket.
Ha egy hosszú, mindkét végén nyitott üvegcsőbe két gilisztafajtát (földigiliszta, trágyagiliszta) engedtek, versenyt is szervezhetnek is. Vajon melyik lesz gyorsabb?



- Fénykerülő
A tanteremben, mesterséges fény megvilágítással a földigiliszta fénykerülését tanulmányozhatjuk. Készítsetek egy kis papírsátort, tegyétek az üveglapra, nedvesítsétek a felületet. Helyezzetek a nedves üveglapra egy gilisztát. Figyeljétek meg a giliszta viselkedését!

- Sercegés a papíron
Egy földigilisztát helyezzetek papírlapra és fületekhez közel téve a papírt próbáljátok meghallani, amint a serték sercegve érintik a papírt a giliszta mozgása közben.

- Nagyítós vizsgálatok
Vizsgáljatok meg egy földigilisztát és egy trágyagilisztát is. Mik a hasonlóságok, mik a különbségek? A giliszta testtájait nagyítóval könnyen felismerhetitek (szájnyílás, ivargyűrű, szegmensek). Próbáljátok eldönteni, melyik a giliszta eleje s melyik a vége?
Mit gondoltok, igaz-e, hogy a félbevágott giliszta külön-külön is életképes marad?

Jó, ha tudod! További érdekességek

- Különleges légzés
A légzés a testfelületen keresztül történik, aminek éppen ezért állandóan nedvesnek kell lennie. Ha szabad levegőre kerül, először igyekszik veserendszere segítségével benedvesíteni a testfelületét, de egy idő után vízveszteség miatt elpusztul. A giliszta bőre vérerekkel van átszőve, az oxigén felvétele a vérfestéken át és a testnedveken át történik. Oxigéndús vízben is képesek huzamosabb időt kibírni.

- Vérkeringés
A vér zárt véredényrendszerben áramlik, hasi véredények, háti véredények és a szív játszik ebben a keringésben szerepet. A hátoldali véredényrendszer erősen színezett, biztos célpont a giliszta ellenségei számára.

- Rugalmas emésztőrendszer
Emésztőcsatornája a szájnyílástól az utolsó testszelvényig tart. A gyűrűsféreg jellegzetes mozgásakor hol megnyúlik, hol összenyomódik a tápcsatorna. Speciális mészkiválasztó mirigyek találhatóak a giliszta nyelőcsövében. A mirigy feladata, hogy a vérhez bikarbonátot adagoljon és így szénsavat (széndioxid vizes oldatát) kössön le, mely az oxigénfelvételt akadályozná. Ez különösen azoknál a fajoknál fontos, amelyek a komposztban, avarban, mélyebb talajrétegekben élnek, ahol a levegő CO2 koncentrációja lényegesen magasabb.

- Természetes táplálkozás
Az erdei avar, az elhalt fűszálak, gyomok, erdei virágok, a termesztett növények maradványai a giliszták tápláléka, egyes fajok a növényevő állatok trágyáját is előszeretettel fogyasztják. A kokonból (petezsák, amelyben a pete és a tápfolyadék található) kikelő giliszták első tápláléka az anyaállat ürüléke, mely fehérjében gazdag.

- Szaporodásbiológia
Kizárólag ivari úton szaporodnak, mely párzást és spermacserét jelent. A giliszták mindegyike kokont rak. A földigiliszta petéje 0,2 mm.

Frühwald Ferenc: Gilisztatenyésztés a biokertben
Biofüzetek sorozat 13. része
Letölthető innen: http://www.videklogisztika.hu/vidlog12.pdf

Vissza

 

6. Gyorskomposztálás – kísérletezzünk az iskolásokkal együtt!

gyógynövényekKészítsünk komposztoltót, a biodinamikus kertészkedési gyakorlat egyszerűsített változata szerint, melyet Tornai Csilla 2012-ben, középiskolásként dolgozott ki, és kísérletével szakmai elismerést szerzett!

A komposzt érésének gyorsítására kidolgozott módszer alapja a gyógynövények használata és a biodinamikus kertészkedés szemlélete, erről is érdemes beszélgetni, ezt is érdemes megismerni.

Tornai Csilla kísérlete során a nyolcadik hétre az oltott komposzt morzsalékos szerkezetű lett, és majdnem teljes volt az átalakulás!

A kísérlet menete:

  1. Cickafark virága, kamilla virága, nagy csalán levél, tölgyfakéreg, pitypang virág, macskagyökér virága – ezekre a szárított gyógynövényekre lesz szükségünk a biodinamikus kertészkedés szerint.
  2. A légszáraz gyógynövényekből 2-2 grammot apróra őrölünk és átszitálunk.
  3. Egy csepp mézben elkeverünk egy mokkáskanálnyi tejcukrot, és abba teszünk egy mokkáskanálnyit a gyógynövények (6 féle) keverékéből. Alaposan összekeverjük az anyagokat.
  4. Az így kapott komposztoltó készítményt kisüvegbe zárjuk a felhasználásig.
  5. Használat előtt egy mokkáskanálnyi készítményt tegyünk fél liter esővízbe, jól összerázzuk és 24 órán át pihentetjük, hogy a gyógynövényekben levő ásványi és szerves anyagokat a víz kioldja.
  6. A komposztdombban készítsünk 12-24 centiméteres távolságokra, teljes mélységig furatokat. A furatokat töltsük fel száraz talajjal.
  7. Ezekbe a furatokba 6-6 mokkáskanálnyi gyógynövényoldatot csurgassunk.
  8. Jegyezzük fel a komposztoltás időpontját, s kb 8-10 hét után vizsgáljuk meg (fizikai/érzékszervi/kémiai úton) újra a komposztunkat.
  9. Amennyiben mód és lehetőség van, készítsünk több komposzthalmot, s legyen olyan halom, amit beoltunk a komposztoltóval, s legyen olyan, melyet nem (kontroll). Így a folyamatokat a két különböző halomban összehasonlíthatjuk.
  10. Ezzel a kísérlettel a komposztálási hónapban (október) természetesen nem készülünk el, de a folyamat eredményét rögzítsük a jövőre nézve.

Források:

Új Kanizsai Újság 2012 06 21, 10. oldal

http://www.kanjiza.rs/uj_kanizsai_ujsag/2012/20120621.pdf

illetve

Tornai Csilla: Gyorskomposztálás

Magyar Kémikusok lapja 2013. január

Biodinamikus Közhasznú Egyesület: http://www.biodin.hu/

Biodinamikus kertészkedés alapjai: http://www.bekesibio.hu/2011/03/a-biodinamikus-kerteszkedes-alapjai-es-atallas-biodinamikus-gazdalkodasra-2/

Vissza

 

7. Albert – A természet jobban tudja – A föld élő c. része

 Albert és „Gilisz-Taksony” a giliszta bevezet minket az élő talaj rejtelmeibe – általános és középiskolásoknak (10 – 16 év ) ajánljuk a film megtekintését, majd a látottak megbeszélését, feldolgozását, projektek készítését.

 Megtekintés előtt adhatunk szempontokat a diákoknak. Pl.:

-          Milyen mezőgazdasági /természeti területeket mutat be Albert?

-          A búzatermelés (monokultúra) során milyen hatások érik a földet,  növényeket?

-          Az erdei talajban milyen élőlények élnek?  Miért egészséges és élő? Mekkora tömeget képviselnek ezek az élő szervezetek?

-          A földigiliszta szempontjait, életfeltételeit hogy mutatja be a film?

-          A biogazdaságban hogyan termelnek?

-          Idegen, új szavak és kifejezések gyűjtése – értelmezése.

Megtekintés utáni feldolgozást segítő projektötletek. Pl.:

-          Biopiac látogatása és interjúkészítés a biotermelőkkel. Beszámoló a látottakról, élmények megosztása.

-          A talajéletben résztvevő mikroorganizmusok és makro szervezetek bemutatása.

   

Albert mondjaForrás: https://www.youtube.com/watch?v=8kCWtsxmAVo

Vissza

 

8. Vizsgáljátok meg nagyítóval a komposztlakókat!

KomposztKellékek: félérett komposztból vett 1-2 liter minta, nagyítók, lapos tálcák, határozókönyv
A „zöldhulladékok” elsődleges aprításában vesznek részt a gyűrűsférgek, csigák, ászkák, százlábúak és ezerlábúak.  Sokak számára „nemszeretem” állatok. Ismerkedetek meg velük! Ha az iskolában még nem komposztáltok, Keressetek fel egy komposztáló családot. Kérjetek egy zacskónyit a komposztálódó, még nem kész anyagból. Iskolátokba visszatérve kis tálcákra terítsétek ki és nagyítóval keresgéljetek benne élőlényeket.

Feladat: Határozókönyvek segítségével nyomozzátok ki, miket találtatok. Rajzoljátok le őket! Figyeljétek meg, milyen színűek! Vajon miért? Hogyan élnek? Szerintetek miért kapták „beszédes” neveiket (hol vannak a gyűrűsféreg gyűrűi, hány lába van a százlábúnak, ezerlábúnak?) Utánozzátok mozgásukat!

Vissza

9. Készítsetek gilisztakomposztot!

Kellékek: 5 literes befőttesüveg vagy egy kisebb fajta akvárium, virágföld, homok, kerti föld földigiliszták, növényi hulladék, vízporlasztó flakon, sötét színű karton
A nagy üvegbe rétegezzétek a virágföldet, homokot, majd a kerti talajt. Kicsit nedvesítsétek is vízzel a rétegeket. Az üvegedényt kb. félig töltsétek meg. Ezután telepítsétek bele földigilisztákat. A talaj felszínére helyezzetek almacsutkát, leveleket. Az üveget egy sötét kartonnal tekerjétek körbe, ragasztószalaggal rögzítsétek, így biztosan sötét lesz, mintha valóban a föld alatt lakna a földigilisztátok. Az elkövetkező hetekben is nedvesíteni és friss növényi hulladékokkal kell ellátni a gilisztakomposztot!
További tanácsok: http://humusz.hu/komposztalas_lakasban

Feladat: Figyeljétek meg, hogyan keverednek össze a földrétegek! Milyen járatokat készít a giliszta? Hogyan dolgozza fel a növényi anyagokat? Rajzon is megörökíthetitek, mit láttok!

Vissza

 

10. Érett-e a komposztotok? Végezzetek zsázsatesztet!

Kellékek:  min. 2-3 féle komposzttárolóból vett komposztminta (félig érett, érett), virágcserepek, zsázsamag, vízporlasztó flakon
A különböző helyekről származó komposztokat tegyétek külön-külön virágcserepekbe. Jelöljétek számokkal a cserepeket, hogy tudjátok, melyik honnan származik (pl.: 1 – Somogyiék komposztja, 2 – iskola komposztja, 3 – Kovácsék komposztja). A komposztok tetejére szórjatok zsázsamagot, kicsit nyomkodjátok őket a földbe. A cserepeket ezután tegyétek világos helyre, például ablak közelébe, de a tűző naptól óvátok őket! Nagyon finoman, vízpermetezővel öntözzétek meg naponta. 

Feladat: Kísérjétek figyelemmel  a magok csírázását, a növények növekedését a különböző cserepekben. Jegyezzétek fel tapasztalataitokat! Melyik virágcserépben mi történt  1-2 nap elteltével? Mi történt kb. 5 nap után? Mikorra érte el a 7 cm-es magasságot a zsázsa? Milyen színű leveleket hoztak a különböző komposztokon növő zsázsa növények? Vajon miért? A kb. 7 cm magas egészséges zöld növényeket ollóval levághatjátok és uzsonnára körözöttel, vajkrémmel elkeverve el is fogyaszthatjátok a komposztálás ünnepnapján! Jó étvágyat!

Forrás: Forró Edit, A komposztálási eljárások biológiai és talajtani alapjai. Öko-Fórum Alapítvány (2006) p8.
További információ a zsázsatesztről és a komposztálódás fázisairól:

Vissza

 

11. Készítsetek levélkomposztálót az iskola udvarán!

Kellékek: fémháló, négy fém vagy fakaró, gereblye, talicska
A lehullott falevelek gyűjtésére szolgáló keretet úgy készítsétek el, hogy egy 1m x 1 m-es oldalú négyzet négy sarkán leütitek a karókat, majd a fémhálót (csirkeháló, kerítésfonat) erre rögzítitek. A faleveleket egész ősszel ebbe a keretbe gyűjtsétek, tömörítsétek, esetenként forgassátok is meg a levélhalmot, ha csapadékszegény az ősz, némi locsolásra is szüksége van a komposztálódó leveleknek. Tavaszra jó eséllyel félérett vagy érett komposztot kaptok. Fák köré, bokrok alá szórjátok, sekélyen dolgozzátok a földbe a kész komposztot.
További tudnivalók: http://tudatosvasarlo.hu/otlet/komposztalas
Levélkomposztáló: http://www.komposztmester.hu/miben  

Feladat: Örökítsétek meg a levélkomposztálás lépéseit fotókon! Iskolai faliújságon vagy az iskolaújságban írjatok a történtekről!

Vissza

 

12. Végezzetek méréssorozatokat a komposzthalomban!

Kellékek: Érési fázisban lévő komposzthalom / frissen gyűjtött lahullott falevél, konyhai zöldhulladék, faapríték / kész komposzt, mechanikus vagy elektromos hőmérők, mérleg, osztással rendelkező mérőedény (vödör, tál), rekeszek, lakmuszpapír színskálával, desztilált víz, műanyag pohár, kiskanál, jegyzetfüzetek, íróeszközök
Az összegyűjtött zöldjavak érdekes változásokon mennek át a komposzttá válás során. Ezt a folyamatot bizonyos fizikai-kémiai változások kísérik, melyek közül néhányat egyszerű eszközökkel ti magatok is figyelemmel tudtok kísérni.

Feladat: 1. Érdemes megfigyelni, hogy milyen ütemben és mennyire melegszik fel az érésben lévő komposzt. Ehhez állítsatok össze egy komposzthalmot. Lehetőleg minden nap mérni kell a hőmérsékletet a komposzt érési zónájában több helyen. A kapott értéket írjátok fel, készítsetek táblázatot, majd diagrammot. Beszéljétek meg, hogy miért jó, ha felmelegszik a komposzt!
2. Érdemes megfigyelni, hogyan változik a komposztálás során a kiindulási anyagok tömege és térfogata. Ehhez gyűjtsetek össze 10-10 liter (kb. egy-egy vödör) különböző komposztálható anyagot: lehullott levelet, konyhai hulladékot, faaprítékot. Lehetőleg grammos mérlegen mérjétek meg az anyagokat frissen, majd helyezzétek az anyagokat külön kis rekeszekben, letakarva a szabadba. Ellenőrizzétek az anyagok térfogatváltozását és a tömegük mérését 1 hét múlva, 1 hónap múlva, 1 év múlva. Jegyezzétek fel minden alkalommal a kapott térfogat- és a tömeg-értéket, készítsetek táblázatot. Beszéljétek meg, hogy miként változott a komposztálódás során a különböző anyagok tömege és térfogata!
3. Növényeink különböző talajokat kedvelnek, ezért tudnunk kell, hogy a komposzt, melyet házilag készítünk, milyen kémhatású lesz. Tegyetek a kész komposztból 40 g-ot a pohárba, majd öntsetek hozzá szintén 4 g desztillált vizet, és a kiskanállal jól keverjétek fel. Amikor alaposan elkeveredett a komposzt a vízben, akkor tegyétek bele a lakmuszpapírt pontosan 2 percre. Ezután vegyétek ki a jelzőpapírt a keverékből, és mártsátok egy pillanatra tiszta desztillált vízbe. Tegyétek a lakmuszpapírt a színskála mellé, és olvassátok le a pH-értéket!

A feladatok részletes leírását itt olvashatjátok.

Vissza

 

13. Így légy aktív!

Eszközök: növényhatározók, gyűjtőzsákok, tálcák, feldolgozáshoz és tároláshoz csavaros befőttes üvegek
Növényhatározók segítségével tanulmányozzátok az ehető gyümölcsöket adó, ilyenkor ősszel érő, erdőn-mezőn fellelhető cserjéket,fákat. Kérjétek természetismeret tanárotok segítségét! Lehetőség szerint szervezzetek kirándulást egy közeli erdőbe, s gyűjtsetek ehető terméseket! 

Feladat: Készítsetek belőlük szárítmányt (szederlevél tea, csipkebogyó tea), vagy lekvárt (kökény).

Vissza 

 

14. Giliszta Guszti komposztál - mese és vers

Orgoványi Anikó versét és meséjét a legkisebbeknek bábozással (egy giliszta akár zokniból is könnyen elkészíthető) adjuk elő, a nagyobbak pedig akár már le is rajzolhatják. A kertben eljéátszhatjuk a történetet a komposztáló mellett, nagyítóval megvizsgálva a komposzt apró részleteit. A mese és a vers letölthető pdf formátumban a lap alján található. 

Vissza 

Pedagógusoknak további játékokhoz ötletek: http://www.komposztforum.hu/komposztalassal-kapcsolatos-jatekok