Zöldoktatás, két szék között

Bár oktatással és környezetvédelemmel foglalkozó tárca is van a kormányban, a zöldoktatásnak pillanatnyilag nincs kormányzati gazdája. A feladatra a két szakminisztérium 1999-ben létrehozta a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát (Könkomp). Az intézmény működéséről szóló megállapodást 2002-ben 2008-ig meghosszabbították, és megegyeztek az erdei iskolák közös működtetéséről is. Utólag úgy tűnik, hogy feleslegesen: az erdeiiskola-program finanszírozása tavaly megtorpant, a Könkompot pedig pénzhiányra hivatkozva megszüntették. A gazdátlanság egyik következménye, hogy a korábbi években tanévenként még 150 ezer diákot ma zöldbe küldő erdeiiskola-rendezvényeken az idén már csak 70 ezren vesznek részt, a környezetvédelem iskolai jelenlétének erősítésére nem jut költségvetési támogatás.

A Könkomp utolsó felmérései szerint a középfokú oktatási intézmények 28 százaléka viszi a diákokat erdei iskolába (a szakképző intézményekben 22, a gimnáziumokban közel 50 százalék), és több mint 40 százalékuknál működik valamilyen fokú szelektív hulladékgyűjtés. Az Oktatáskutató Intézet nemrég 276 tanintézményben (145 általános és 131 középiskolában) elvégzett kérdőíves vizsgálatában arra kérdeztek rá, hogy az iskolák hogyan tesznek eleget a Nemzeti Alaptantervben is rögzített, környezeti neveléssel kapcsolatos kötelezettségeiknek. Mint a válaszokból kiderült, az iskolák nyolc százalékában sehogy sem (pedig a közoktatási törvény szerint minden iskolának rendelkeznie kellene környezeti nevelési programmal).

Az állam által üresen hagyott területre megkezdett bevonulni a magántőke, aminek előnyei és hátrányai is vannak. Többek között a Coca Cola, a Canon, a Mol, az Ökopannon Kht., az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés támogat rendszeresen, illetve nagyobb léptékben környezeti nevelési kezdeményezéseket. Az előnyök között említhető, hogy a cégek által kiválasztott iskolák, illetve projektek biztos finanszírozási háttérhez jutnak. Jellemző pozitív példa, hogy a dunaharaszti székhelyű üdítős vállalat a településen működő Baktay Ervin Gimnázium és Szakközépiskola anyagi lehetőségeihez képest hatalmas összeget, két és fél millió forintot szánt arra, hogy az intézményben környezetvédelmi szakok is elindulhassanak (a cég gyakorlatilag magára vállalta a szakindítás tárgyi feltételeinek, többek között a környezetvédelmi szaktanterem felszerelésének költségeit).

Léteznek ugyanakkor kockázatok is, amelyek közül - Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség szakértője szerint - talán az a legnyilvánvalóbb, hogy a vállalatok megpróbálják befolyásolni, a saját érdekeikhez szabni azt a környezetvédelmi ismeretanyagot, ami a támogatásuk révén jut el a diákokhoz - a zöldek fenntartásokkal kezelik például az iskolai hulladékgyűjtő akciókat, amelyekben végső soron abban versengenek a diákok, hogy az otthonaikban mennyi hulladék képződik.