Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Utcaszínház Budapesten a kommunális hulladékégetés ellen

  • 2005. szeptember 07.
  • humusz
p1010002.jpgA Nemzetközi Hulladékégetés elleni világnapon a kommunális hulladékégetés egészségügyi, gazdasági és szociális hátrányaira hívta fel a figyelmet a HuMuSz demonstrációja.
    Hulladékégetés elleni globális akciónapot tart szeptember 7-én a GAIA* nemzetközi szövetség, melynek a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) is tagja. Miután Magyarországon több új kommunális hulladékégető építését tervezik, idén első alkalommal magyar civil szervezetek is csatlakoznak az világnaphoz. A HuMuSz Budapesten, a Zöld Akció Miskolcon, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Nyergesújfalun, az Egészséges Palotáért Egyesület Várpalotán hívja fel a figyelmet a hulladékégetés problémáira.



    A hét folyamán világszerte több, mint 200 civil szövetség és csoport szervez különböző rendezvényeket. Tájékoztatják a nagyközönséget, közösségi párbeszédeket és békés gyűléseket tartanak, vagy helyi és országos döntéshozókkal szerveznek találkozót a létfontosságú hulladékügyek kapcsán. Arra bíztatják a kormányokat, hogy az egészségkárosító égetők számának növelése helyett olyan politikát valósítsanak meg, amely a keletkezés helyén akadályozza meg a hulladék képződését, csökkenti a mérgező anyagok keletkezését, kiterjeszti a gyártói felelősséget, támogatja a fenntartható fogyasztást, védelmezi a környezeti igazságosságot és munkahelyeket teremt.

  p1010002.jpg

    Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) kampányvezetője elmondta, hogy tudomásuk szerint Magyarországon több új kommunális hulladékégető építését tervezik. Ezek megvalósulása káros egészségügyi, gazdasági és szociális hatásokkal járna. A 10 éve működő civil szövetség megalakulása óta küzd a hulladék keletkezésének megelőzése érdekében, amelynek eszközei a gyártók felelősségének növelése a hulladékprobléma megoldásában, az újrahasználat, a komposztálás, az újrahasznosítás népszerűsítése, a fenntartható fogyasztás támogatása lehetnek. Nyári budapesti konferenciájukon mutatták be a „Az a kincs, ami nincs” címmel megjelent ajánlásgyűjteményüket, mely a nemzeti hulladékmegelőzési stratégiához ad kiindulópontokat. Tömöri kijelentette: „Ha kommunális égetők épülnek nálunk is, akkor évtizedekre garantáltan nem lesz szó hulladékcsökkentő megoldásokról, újrahasználatról és a szelektív hulladékgyűjtésnek sem lesz értelme, hiszen az égetők mindent elnyelnek. Az égetés után a jelentős mennyiségű salakanyag és több, mint 100 vegyianyagot tartalmazó pernye keletkezik, amelyek alkotó részei az élő szervezetekben felhalmozódhatnak és drasztikus egészségkárosító hatásúak lehetnek.

    Manny Calonzo, a GAIA Fülöp-szigeteken dolgozó koordinátora kijelentette: „Ha az egyre rosszabb bőrben lévő bolygónk és a rajta élő népek egészségét helyre akarjuk állítani, akkor a hulladékok és mérgező anyagok mennyiségének csökkentését elsődleges célnak kell tekintenünk. Ha a hulladékégetés helyett fenntarthatóbb megoldásokat találunk, annak messzeható környezetvédelmi és egészségügyi hasznai lesznek, kezdve azzal, hogy a csecsemőket megvédhetjük az anyatejjel szervezetükbe kerülő mérgektől, egészen addig, hogy a globális éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége csökkenni fog.

    A vizsgálatok szerint az égetőművek több száz szennyező anyagot bocsátanak ki, köztük olyanokat, mint a dioxinok és a nehézfémek, amelyek számos egészségügyi problémát okoznak, többek között rákot, szaporosási és fejlődési rendellenességeket, és az immunrendszer működési zavarait. A kormányok a perzisztens (le-nem-bomló) szerves anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény keretében megegyeztek abban, hogy az emberek egészsége és a környezet védelme érdekében folyamatosan azon fognak dolgozni, hogy a dioxinok és egyéb melléktermékként keletkező perzisztens szerves anyagok mennyiségét a lehető legkisebbre csökkentsék, majd végül megszüntessék.


   
    Akár kommunális hulladék-égetéséről, akár pirolízisről, akár gázosításról, akár magas hőmérsékletű hőbontásról, akár egyéb „hulladékból energiát” típusú folyamatról van szó, a GAIA meggyőződése az, hogy az égetésnek nincs helye a fenntartható jövőben. Az égetőművek értékes erőforrásokat pazarolnak el, mérgező gázokat és maradékanyagokat bocsátanak ki, pénzügyi terhet rónak az égetőművet befogadó településre, és azokkal a hulladékmegelőzési és újrahasznosítási programokkal versengenek, amelyek több munkahelyet teremthetnének és a helyi gazdaságnak nagyobb hasznára lehetnének.

Budapest, 2005 szeptember 7.

További információk:
magyarul: Tömöri Balázs, HuMuSz, tel: 386-26-48
vagy GAIA titkárság: Manny Calonzo, GAIA Secretariat at +632- 9290376


* A negyedik évébe lépő nemzetközi kampányt a GAIA szervezi. A betűszónak két név feloldása is lehetséges: Global Alliance for Incinerator Alternatives (Hulladékégetés Alternatíváit Támogató Globális Szövetség) vagy Global Anti- Incinerator Alliance (Globális Szövetség Hulladékégetők Ellen). A GAIA közhasznú civil szervezetek, érdekcsoportok és magánszemélyek non-profit hálózata, akik együtt dolgoznak a hulladékprobléma megoldásán. A GAIA 77 országban tevékenykedő több mint 500 non-profit szervezet és magánszemély világméretű szövetsége. A hálózat tagjai felismerték, hogy bolygónk véges erőforrásait, törékeny bioszféráját, továbbá az emberek és más élőlények egészségét veszélyeztetik a szennyező és rossz hatékonyságú termelési módok, és az egészségkárosító ártalmatlanítási módszerek. A GAIA, amely 2000. decemberében Dél-Afrikában kezdte meg működését, tagjai révén bekapcsolódik az égetőművek elleni helyi és regionális küzdelmekbe, és számos olyan projekten dolgozik, melyek célja, hogy a „Zero Waste” alapelveket és rendszereket a gyakorlatba átültessék.