Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új szemétdíjrendszert javasolnak a finnek

  • 2007. március 23.
  • humusz

A betétdíjrendszer kiterjesztését és a mennyiségalapú szemétdíj mielõbbi bevezetését javasolja a magyarországi hulladékgazdálkodás javítása érdekében az a finn szakmai delegáció, amely szerdán tárgyalt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) Budapesten.

 

A betétdíjrendszer kiváló kiegészítő eszköze a Magyarországon fellendülőben lévő szelektív hulladékgyűjtésnek - mondta Tuula Honkanen, a Dél-Finnországban 13 önkormányzat hulladékgazdálkodási teendőit ellátó PHJ részvénytársaság ügyvezető igazgatója a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével folytatott megbeszélése után.
   
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium célja, hogy 2008-tól betétdíjat vezessen be a kereskedelmi italcsomagolásokra, lemerült elemekre, akkumulátorokra, elektronikus hulladékokra. Ipari szereplők ugyanakkor azért aggódnak, mert szerintük a szelektív hulladékgyűjtés és a betétdíjrendszer párhuzamosan csak egymás rovására lenne működtethető.

 

 

Két kuka egy csárdában


   
A finn ügyvezető igazgató ugyanakkor hangoztatta: a finn példa mutatja, hogy a két rendszer megfér egymás mellett. Finnországban az üvegcsomagolású italok 95 százaléka után visszaigényelhető a betétdíj. Ráadásul a boltokban a külföldi termékek üvegcsomagolását is befogadják, bár pénzt nem adnak értük - tette hozzá. Emellett az üveghulladék gyűjtésére az utcára kihelyezett kukák, azaz a szelektív hulladékgyűjtési rendszer is népszerű a skandináv országban - tette hozzá Tuula Honkanen.
   
Az ügyvezető igazgató elismerte, hogy az italosüvegek alig pár százalékát fogadó színes kukákat Finnországban csak úgy éri meg anyagilag működtetni, ha évi 14 euró "ökodíjat" szednek be háztartásonként. Ezzel az összeggel azonban nem csak az üveg, hanem az összes hulladékféle szelektív gyűjtésének rendszerét támogatják az emberek.
   
Magyarországon ilyen díjat nem kell fizetni. Itt a termékek árába kalkulálják a gyártók, illetve importőrök azt a költséghányadot, amit licencdíj formájában különböző szervezeteknek fizetnek, megbízva őket a csomagolási hulladékok visszagyűjtésével, hasznosításával. A licencdíj lényegében a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetésének ára és a különválogatott hulladékból, mint másodlagos nyersanyagból befolyó bevétel különbségét fedezi.

 

Üzletet látnak


   
Tuula Honkanen fontosnak tartaná azt is, hogy Magyarországon mennyiségű alapú hulladékdíj-fizetést vezessenek be. Finnországban az ökodíj mellett egy családi háznak négyszer kevesebb anyagi terhet jelent, ha hulladékának szelektíven gyűjthető részét rendszeresen színes kukákba hordja, illetve a szerves hulladékot komposztálja. Így kevesebb vegyes hulladék marad a háznál, amelynek elszállításáért így legfeljebb fejenként heti egy eurót kell fizetni - tette hozzá.

Magyarországon is létezik már differenciált szemétdíj, ám az egyelőre még nem jelent érdemi anyagi ösztönzést a szelektív hulladékgyűjtésre. Szemétdíj fizethető 120 literes, és 60 literes kukák után.
   
A finn delegáció elsősorban tapasztalatgyűjtés és átadás céljából érkezett Magyarországra az Európai Víz-, Tó-, Folyórendszer Fejlesztő Szövetség (EVAK) szervezésében a finn környezetvédelmi minisztérium, illetve finn hulladékgazdálkodási cégek támogatásával.  A csoport Magyarország után Bulgáriába, Lengyelországba és Romániába is ellátogat. A projekt célja, hogy a finn cégek felmérjék az üzleti lehetőségeket a hulladékgazdálkodási piacokon.

 

 

Forrás: Menedzsment Fórum