Tudtad, hogy több mint 1 kilogramm szemetet termelsz naponta?

Az elmúlt hetekben egyre-másra arról szóltak a hírek, hogy mennyi műanyag hulladékot termelünk. A National Geographic legfrissebb lapszámában is erre próbálta felhívni a figyelmet. A magazin címlapja ütősre sikeredett, sokan már azt vizionálták, hogy a címlapfotó hogyan fogja letaszítani a trónról az Afgán lány című képet. Az új címlapképet Jorge Gambo, egy mexikói művész készítette.

De valóban ennyire elszomorító a helyzet? Tényleg szeméttel árasztjuk el a világot?

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat márciusban hozta nyilvánosságra adatait az uniós állampolgárok szeméttermelésével kapcsolatosan. A jó hír az, hogy valamennyivel csökkent az egy főre jutó hulladék mennyisége az Európai Unióban 2016-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ameddig 2015-ben 483 kilogramm hulladékot termelt egy fő, addig 2016-ban 3 kilogrammal kevesebbet. Ez 9 százalékkal kevesebb, mint 2002-ben, ugyanis akkor 527 kilogramm hulladék jutott egy főre, amivel megdöntöttük az EU rekordját. 

Az adatok azt mutatják, hogy egy európai ember naponta 1,3 kilogramm szemetet termel. Ha azt nézzük, hogy az Európai Unió népessége 510,1 millió fő, akkor ez azt jelenti, hogy naponta több mint 663 ezer tonna hulladék termelődik. De ez az adat csak az EU 28 tagállamára vonatkozik, 2013-as adatok szerint a világon minden egyes nap 3,5 millió tonna szemét termelődik, de ha nem változtatunk a szokásainkon, akkor 2100-ra naponta akár 11 millió tonna szilárd halmazállapotú szemét keletkezhet.

Visszatérve az Eurostat felmérésére: meglepő módon Dánia Európa legnagyobb kommunális hulladéktermelője – annak ellenére, hogy a skandináv ország a zöldenergiában vezető szerepet tölt be és a népessége csak 5,7 millió fő. Az egy főre jutó hulladék mennyisége Dániában 777 kilogramm. A gazdagabb országok viszont sokkal okosabban hasznosítják a keletkezett szemetet.

A legkevesebb hulladékot Románia termeli a maga 261 kilogrammjával, miközben az EU-s átlag évente 480 kilogramm.

Magyarországon az uniós átlagtól valamivel lemaradva 379 kilogramm hulladékot termel egy fő egy év alatt. Ez azért relatíve jó hír, mivel javuló tendenciát mutatunk, a 2011-es évben fejenként még 382 kilogramm szemetet termeltünk.

Mi történik a hulladékkal?

A legrosszabb az, ha semmi sem történik a szeméttel, ha csak hulladéklerakókra kerül az. Az EU-ban két évvel ezelőtt a hulladéknak a 25 százaléka végezte így. Ennél már egy fokkal jobb, ha elégetik, mert legalább energiát termel. A szemét 27 százalékát égették el 2016-ban. A keletkezett hulladék 30 százalékát újrahasznosították, 17 százalékát pedig komposztálták. A pozitívum az, hogy 2016-ra 46 százalékra nőtt az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya, amíg 1995-ben ez alig érte el a 17 százalékot. 

Kommunális hulladék alatt a háztartások, munkahelyek, boltok és közintézmények által termelt, önkormányzatok által begyűjtött szemetet értjük. Ez azt jelenti, hogy az Eurostat által közzétett adatok nem tartalmazzák az ipari és mezőgazdasági hulladékot. A statisztika alapján elmondható, hogy azok az országok termelik a legtöbb szemetet, ahol az emberek többsége jól él. Azok az országok pedig, akiknek a nemzeti összterméke alacsonyabb, kevesebb szemetet termelnek.

 Az Európai Bizottság a szemét mennyiségének csökkentése érdekében új uniós szintű szabályokat javasol a műanyag hulladékokkal kapcsolatosan, mivel ha minden marad a régiben, az előrejelzések szerint 2050-re az óceánokban több műanyag lesz, mint hal. A legtöbb szennyezést az egyszer használatos műanyag palackok és szatyrok okozzák, amelyek lassan bomlanak le és válnak mikroműanyaggá. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik, megeszik, valamint bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is. A Genti Egyetem tudósai szerint azok, akik gyakran fogyasztanak tengeri herkentyűket, évente 11 ezer apró műanyag hulladékot nyelhetnek le.

Az Európai Bizottság közleményében azt írta, hogy a műanyagok még az emberek tüdejébe, továbbá az ételekbe is bejutnak; a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe kerülő mikroműanyagok élettani hatása egyelőre ismeretlen. Azaz mielőbb megoldást kellene találni a problémára, ehhez járulna hozzá az egyszer használatos műanyag hulladék betiltása.

Rengeteg élelmiszer is a szemetesben végzi

A Nébih tavaly közzétett első részletes élelmiszer-hulladék felmérése szerint 68 kilogramm egy főre jutó élelmiszer-hulladék éves mennyisége Magyarországon, ennek pedig csaknem a fele tényleges pazarlás. Nagyon sok ételmaradékot, sütőipari terméket, zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket dobunk a szemetesbe, amit könnyedén el lehetne kerülni.

A Nébih szerint kevesebb, de jobb minőségű és lehetőleg magyar termékeket érdemes vásárolni, hiszen a rövidebb szállítási távolságok a környezetet is kevésbé terhelik.

Érdemes jobban odafigyelnünk az élelmiszer-hulladékra, mivel mindez fejenként 10-12 ezer forint pluszkiadást jelent évente, azaz egy 4 tagú családnál évi akár 50 ezer forintot is spórolhatunk, ha jobban odafigyelünk arra, hogy a hétvégi bevásárlásnál mit teszünk a kosárba. Továbbá az elpazarolt élelmiszerek 400-450 ezer rászoruló ember étkezését fedeznék.

Már azzal is csökkentheted az általad termeld szemét mennyiségét, hogy ha vásárolni mész, akkor viszel magaddal vászon- vagy legalább újrahasznosítható táskát és figyelsz arra, hogy visszaváltható termékeket vásárolj. Viszont ha már a szemét kidobására kerül sor, akkor szelektív hulladékgyűjtőbe helyezd őket. Mindenki érdeke egy tisztább Magyarország.

Forrás: https://888.hu/article-tudtad-hogy-tobb-mint-1-kilogramm-szemetet-termelsz-naponta