Tízmilliárdos kármentesítés
Jövõre ér véget a Vegyépszer legnagyobb, nagytétényi környezetvédelmi munkája. Jól halad az immár több mint tíz esztendeje különféle környezetvédelmi beruházásokat is vállaló Vegyépszer legnagyobb ilyen jellegû megbízatása, a Metallochemia egykori gyártelepének megtisztítása. A számos hulladéklerakó és szennyvíztisztító kivitelezésében is érdekelt cég részben a készülõ M6-os töltésébe építi be a szennyezett talajt. [vg.hu]
A tervezett ütemben halad a nagytétényi volt Metallochemia gyártelep és környékének kármentesítése, amely a Vegyépszer eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A közel 10 milliárd forint összértékű projektet a cég 2004-ben közbeszerzési eljárás keretében nyerte el, s a munkálatok már azon év októberében megkezdődtek. A beruházás szerződéses véghatárideje 2008. május 31., amikorra be is fejezik a kármentesítést. A közel négy évig tartó rehabilitációs munka eredményeként, 2008-ra Nagytétény rozsdaövezete ismét vonzó lakóterületté válik – mondta Kapcsos Zoltán, a Metallochemia-projekt külső területekért felelős vezetője.
Nagytétény közelében hatalmas terület szennyeződött el az elmúlt évezred utolsó néhány évtizedében a helyi Metallochemia üzem működése miatt. A gyártelepen 1910 és 1990 között zömmel színesfém-kohászati tevékenységet folytattak, ám a működése során keletkezett veszélyes hulladékok lerakása, illetve a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok leülepedése a gyár területén és annak körzetében olyan mértékű környezetszenynyezést (elsősorban talajkárosodást) okozott, amely az új évezred elején a környék teljes rekultivációját tette szükségessé. A mintegy 950 ingatlant érintő talajszennyezés környezeti kármentesítéséről 2004-ben kormányhatározatok rendelkeztek, a kármentesítés elvégzésével pedig – közbeszerzési eljárást követően – a Vegyépszert bízták meg.
A beruházás több részből tevődik össze. A volt gyártelep mintegy húszhektáros üzemi területén felhalmozódott salak egy részét az M6-os autópálya töltésébe építették be 2005-ben, másrészt az egység területén létrehozott szarkofágba helyezték, illetve helyezik el. Mindeközben a környéken lévő szennyezett ingatlanok kármentesítése is zajlik: ott, ahol a talaj határérték fölötti szennyezettséget mutat, talajcserét hajtanak végre.
Az egykori gyártelepen első ütemben az üzemi terület déli részén kialakított, 12 hektáros szarkofágot övező 6–18 méteres mélységű résfal épült meg – mondta el Novák István, a projekt belső területekért felelős vezetője. A fal mindenhol két méter mélyen köt be a természetes pannon agyagrétegbe, így egy vízzáró „medence” jött létre. Ez a medence biztosítja azt, hogy a szarkofágban elhelyezett épülettörmelékből és zúzott kohósalakból származó szennyeződések ne kerülhessenek a talajvízbe.
A résfal építése után kezdődhetett meg a telephelyen lévő, átlagosan öt méter vastagságú szennyezett salakréteg eltávolítása. A salakot a kitermeléssel párhuzamosan összeaprították, s csak ezt követően helyezték el a szarkofágban. Az aprítás során komoly problémát okozott, hogy a salak részben olyan, nagy keménységű anyagokból tevődik össze, amelyek fajsúlya már-már az acéléval vetekszik. A 348 ezer köbméter kohósalakból mintegy százezret használtak fel a gyártelepet észak–déli irányban metsző M6-os sztrádaszakasz töltésének kialakításához.
A rekultiváció során a gyártelepen létesített szarkofágot – lefedés után – növényzettel telepítik be, így ez a rész elválasztó sávként szolgálhat a majdani autópálya és a lakott területek között. A depóniába rakott salakot mindeközben kettős vízszigetelő réteggel fedik be. A két réteg közé szenzorhálózatot telepítenek, amely a vízszigetelő réteg meghibásodásainak a helyét jelzi, így azok könnyen javíthatók lesznek.
2005 áprilisában megkezdődtek a Metallochemia gyártelepet körülvevő szennyezett területeken a talajcsere munkái is. A határérték felett szennyezett talaj mennyisége meghaladja a 400 ezer köbmétert. A kivitelezési munkák öt egymást követő fázisban valósulnak meg – magyarázta Kapcsos Zoltán.
Az első szakaszban kerül sor a kertészeti és építészeti előkészítésekre, ennek során a szennyezett növényeket kivágják és komposztálják, míg a megmaradó növényzet helyben marad, vagy – szükség esetén – áttelepítik. A második fázisban a szennyezett talaj kitermelése történik meg, a helyi adottságokhoz igazodva többnyire kézi erővel és kisgépek alkalmazásával, illetve a nagyméretű, lakatlan területeken nagygépekkel. A szennyezett földet ezt követően beszállítják a telephelyen kialakított szarkofágba.
A következő ütemet az úgynevezett „tiszta föld” visszatöltése jelenti. Az alsó rétegekbe keveretlen humusz, míg a felső 20 cm-es rétegbe gombatrágyával, műtrágyával és Baktofillal dúsított kevert humusz kerül, rétegesen visszatöltve és tömörítve. Az ezt követő helyreállítási munkafázisban a növények pótlása, a füvesítés, illetve az átültetett növények visszatelepítése történik meg. Az építészeti helyreállítások nyomán ekkor kerül sor az elbontott járdák, kerítésszakaszok, kerti építmények újraépítésére is. Az utolsó, ötödik, kiegészítő fázist a szükséges helyeken elvégzendő padlástéri portalanítás jelenti.
Kapcsos Zoltán kiemelte: a kertes ingatlanok talajcseréje a lakosság, az önkormányzat és a helyi civilszervezetek hathatós együttműködésének köszönhetően sikeresen halad. A Vegyépszer 2005 végére már 165 ingatlan területén végezte el a szükséges kármentesítést, ezt tavaly további 420 telek talajcseréje követte. Az idén a tervek szerint újabb 355 ingatlan rekultivációja valósulhat meg.
Nagytétény közelében hatalmas terület szennyeződött el az elmúlt évezred utolsó néhány évtizedében a helyi Metallochemia üzem működése miatt. A gyártelepen 1910 és 1990 között zömmel színesfém-kohászati tevékenységet folytattak, ám a működése során keletkezett veszélyes hulladékok lerakása, illetve a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok leülepedése a gyár területén és annak körzetében olyan mértékű környezetszenynyezést (elsősorban talajkárosodást) okozott, amely az új évezred elején a környék teljes rekultivációját tette szükségessé. A mintegy 950 ingatlant érintő talajszennyezés környezeti kármentesítéséről 2004-ben kormányhatározatok rendelkeztek, a kármentesítés elvégzésével pedig – közbeszerzési eljárást követően – a Vegyépszert bízták meg.
A beruházás több részből tevődik össze. A volt gyártelep mintegy húszhektáros üzemi területén felhalmozódott salak egy részét az M6-os autópálya töltésébe építették be 2005-ben, másrészt az egység területén létrehozott szarkofágba helyezték, illetve helyezik el. Mindeközben a környéken lévő szennyezett ingatlanok kármentesítése is zajlik: ott, ahol a talaj határérték fölötti szennyezettséget mutat, talajcserét hajtanak végre.
Az egykori gyártelepen első ütemben az üzemi terület déli részén kialakított, 12 hektáros szarkofágot övező 6–18 méteres mélységű résfal épült meg – mondta el Novák István, a projekt belső területekért felelős vezetője. A fal mindenhol két méter mélyen köt be a természetes pannon agyagrétegbe, így egy vízzáró „medence” jött létre. Ez a medence biztosítja azt, hogy a szarkofágban elhelyezett épülettörmelékből és zúzott kohósalakból származó szennyeződések ne kerülhessenek a talajvízbe.
A résfal építése után kezdődhetett meg a telephelyen lévő, átlagosan öt méter vastagságú szennyezett salakréteg eltávolítása. A salakot a kitermeléssel párhuzamosan összeaprították, s csak ezt követően helyezték el a szarkofágban. Az aprítás során komoly problémát okozott, hogy a salak részben olyan, nagy keménységű anyagokból tevődik össze, amelyek fajsúlya már-már az acéléval vetekszik. A 348 ezer köbméter kohósalakból mintegy százezret használtak fel a gyártelepet észak–déli irányban metsző M6-os sztrádaszakasz töltésének kialakításához.
A rekultiváció során a gyártelepen létesített szarkofágot – lefedés után – növényzettel telepítik be, így ez a rész elválasztó sávként szolgálhat a majdani autópálya és a lakott területek között. A depóniába rakott salakot mindeközben kettős vízszigetelő réteggel fedik be. A két réteg közé szenzorhálózatot telepítenek, amely a vízszigetelő réteg meghibásodásainak a helyét jelzi, így azok könnyen javíthatók lesznek.
2005 áprilisában megkezdődtek a Metallochemia gyártelepet körülvevő szennyezett területeken a talajcsere munkái is. A határérték felett szennyezett talaj mennyisége meghaladja a 400 ezer köbmétert. A kivitelezési munkák öt egymást követő fázisban valósulnak meg – magyarázta Kapcsos Zoltán.
Az első szakaszban kerül sor a kertészeti és építészeti előkészítésekre, ennek során a szennyezett növényeket kivágják és komposztálják, míg a megmaradó növényzet helyben marad, vagy – szükség esetén – áttelepítik. A második fázisban a szennyezett talaj kitermelése történik meg, a helyi adottságokhoz igazodva többnyire kézi erővel és kisgépek alkalmazásával, illetve a nagyméretű, lakatlan területeken nagygépekkel. A szennyezett földet ezt követően beszállítják a telephelyen kialakított szarkofágba.
A következő ütemet az úgynevezett „tiszta föld” visszatöltése jelenti. Az alsó rétegekbe keveretlen humusz, míg a felső 20 cm-es rétegbe gombatrágyával, műtrágyával és Baktofillal dúsított kevert humusz kerül, rétegesen visszatöltve és tömörítve. Az ezt követő helyreállítási munkafázisban a növények pótlása, a füvesítés, illetve az átültetett növények visszatelepítése történik meg. Az építészeti helyreállítások nyomán ekkor kerül sor az elbontott járdák, kerítésszakaszok, kerti építmények újraépítésére is. Az utolsó, ötödik, kiegészítő fázist a szükséges helyeken elvégzendő padlástéri portalanítás jelenti.
Kapcsos Zoltán kiemelte: a kertes ingatlanok talajcseréje a lakosság, az önkormányzat és a helyi civilszervezetek hathatós együttműködésének köszönhetően sikeresen halad. A Vegyépszer 2005 végére már 165 ingatlan területén végezte el a szükséges kármentesítést, ezt tavaly további 420 telek talajcseréje követte. Az idén a tervek szerint újabb 355 ingatlan rekultivációja valósulhat meg.