Szemétvita Németország és Franciaország között
Miként kell tekinteni a hulladékok elhagyott bányákban történõ lerakására: ez értékesítési folyamat? A gyakorlat Németországban igen elterjedt, de 2007 folyamán három francia bíróságnak is állást kell foglalnia ebben a kérdésben – akárcsak az európai intézményeknek, ahol épp jelenleg folyik a Hulladék Keretirányelv felülvizsgálata. Dr. Zimler Tamás, Forrás: Mûszakifórum
Franciaországban még május végén hozta a nyilvánosság tudomására egy szennyezés-megszüntetésért dolgozó szervezet (Fédération nationale des activités de la dépollution et de l'environnement - FNADE), hogy Franciaország immár másfél évtizede milyen kényelmes módját alkalmazza a veszélyes hulladékoktól való megszabadulásnak: a hulladékot stabilizálják, szilárd mátrixba zárják, majd felszíni tárolókban helyezik el. Az iparágban azonban újabban veszélyes német konkurencia bukkant fel: a hulladékot elhagyott bányák (sóbánya, szénbánya) feltöltéséhez használják fel. Számos francia hulladékégetőt sikerült rávenni, hogy a háztartási hulladék égetésekor keletkező füstgáz tisztításának maradékától (ez veszélyes hulladék) ilyen módon szabaduljanak meg.
A veszélyes hulladékok utaztatását megkönnyíti a tény, hogy az említett elhelyezési megoldást akár hasznosításnak is lehet tekinteni. A FNADE szerint szabályozási tévedésről van szó: a veszélyes hulladékok szállításában a közelség elvét kell érvényesíteni, a határokon átnyúló szállításoknál ezért a küldő és a befogadó ország egyetértésére van szükség. A hasznosítás során azonban a (hulladék) szabad forgalmazásának elve dominál.
A probléma nem első ízben bukkan fel. Az Európai Közösségek Bírósága már 2002-ben úgy vélte, hogy egy hulladékhasznosítási művelet lényegi jellemzője abban a tényben rejlik, hogy fő célja az: a hulladék olyan hasznos funkciót tölthessen be, amivel más - egyébként e célra hasznosítandó - anyagok használatát helyettesíti, s ezzel lehetővé teszi a természeti erőforrások megőrzését. (1)
Jelenleg három francia közigazgatási bíróságnak is az a véleménye, hogy a sóbányákban történő hulladéklerakás hasznosításnak számít. Ezt a hulladékégetők üzemeltetői győzelemnek tekintik, és vereségként élik meg a hatóságok és a FNADE is. A FNADE szerint a fellebbezésben számos olyan műszaki részletet is tisztáznak, amely segítheti az ítélkező bíróságot a döntés meghozatalában.
A csata nem csupán a francia bíróságok előtt zajlik: jelenleg is folyamatban van a Hulladék Keretirányelv felülvizsgálata az Európai Parlamentben. (2) A (majd) elfogadásra kerülő jogszabály fogalmazása, szemlélete kihatással lehet az említett francia-német vitára is. A Parlament február 13-án fogadta el az újrafeldolgozás (recycling) olyan meghatározását, amely nem tiltja meg kifejezetten a bányafeltöltést. A meghatározás azonban eléggé "laza" ahhoz, hogy Németország folytathassa a külföldről behozott hulladék ilyen típusú felhasználását.
Az összképhez hozzátartozik: a nem kormányzati szervek (köztük a zöldek) zöme ellenzi a német gyakorlatot, amely - rövidlátó (?) módon - nem a környezetvédelmi jogot, hanem a bányajogot veszi alapul. Ez az ellenzés azonban nem jelenti automatikusan a francia gyakorlat helyeslését. A veszélyes hulladékok ártalmatlanításának legjobb eszköze a plazmatechnológia lenne - nyilatkozta a CNIID (Centre national d'information indépendante sur les déchets - független nemzeti [francia] hulladékinformációs központ) munkatársa.
(1) A C-6/00 jogeset (ítélet) megtalálható: http://curia.europa.eu
"Eine solche Einbringung stellt eine Verwertung dar, wenn ihr Hauptzweck darauf gerichtet ist, dass die Abfälle eine sinnvolle Aufgabe erfüllen können, indem sie andere Materialien ersetzen, die für diese Aufgabe hätten verwendet werden müssen."
URTEIL DES GERICHTSHOFES vom 27. Februar 2002 in der Rechtssache C-6/00 (Vorabentscheidungsersuchen des österreichischen Verwaltungsgerichtshofs): Abfall Service AG (ASA) gegen Bundesminister für Umwelt, Jugend und Familie. Amtsblatt der Europäischen Gemeinschaften, C 109/6, 4.5.2002
(2) A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a hulladékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2005)0667 - C6-0009/2006 - 2005/0281(COD))
A veszélyes hulladékok utaztatását megkönnyíti a tény, hogy az említett elhelyezési megoldást akár hasznosításnak is lehet tekinteni. A FNADE szerint szabályozási tévedésről van szó: a veszélyes hulladékok szállításában a közelség elvét kell érvényesíteni, a határokon átnyúló szállításoknál ezért a küldő és a befogadó ország egyetértésére van szükség. A hasznosítás során azonban a (hulladék) szabad forgalmazásának elve dominál.
A probléma nem első ízben bukkan fel. Az Európai Közösségek Bírósága már 2002-ben úgy vélte, hogy egy hulladékhasznosítási művelet lényegi jellemzője abban a tényben rejlik, hogy fő célja az: a hulladék olyan hasznos funkciót tölthessen be, amivel más - egyébként e célra hasznosítandó - anyagok használatát helyettesíti, s ezzel lehetővé teszi a természeti erőforrások megőrzését. (1)
Jelenleg három francia közigazgatási bíróságnak is az a véleménye, hogy a sóbányákban történő hulladéklerakás hasznosításnak számít. Ezt a hulladékégetők üzemeltetői győzelemnek tekintik, és vereségként élik meg a hatóságok és a FNADE is. A FNADE szerint a fellebbezésben számos olyan műszaki részletet is tisztáznak, amely segítheti az ítélkező bíróságot a döntés meghozatalában.
A csata nem csupán a francia bíróságok előtt zajlik: jelenleg is folyamatban van a Hulladék Keretirányelv felülvizsgálata az Európai Parlamentben. (2) A (majd) elfogadásra kerülő jogszabály fogalmazása, szemlélete kihatással lehet az említett francia-német vitára is. A Parlament február 13-án fogadta el az újrafeldolgozás (recycling) olyan meghatározását, amely nem tiltja meg kifejezetten a bányafeltöltést. A meghatározás azonban eléggé "laza" ahhoz, hogy Németország folytathassa a külföldről behozott hulladék ilyen típusú felhasználását.
Az összképhez hozzátartozik: a nem kormányzati szervek (köztük a zöldek) zöme ellenzi a német gyakorlatot, amely - rövidlátó (?) módon - nem a környezetvédelmi jogot, hanem a bányajogot veszi alapul. Ez az ellenzés azonban nem jelenti automatikusan a francia gyakorlat helyeslését. A veszélyes hulladékok ártalmatlanításának legjobb eszköze a plazmatechnológia lenne - nyilatkozta a CNIID (Centre national d'information indépendante sur les déchets - független nemzeti [francia] hulladékinformációs központ) munkatársa.
(1) A C-6/00 jogeset (ítélet) megtalálható: http://curia.europa.eu
"Eine solche Einbringung stellt eine Verwertung dar, wenn ihr Hauptzweck darauf gerichtet ist, dass die Abfälle eine sinnvolle Aufgabe erfüllen können, indem sie andere Materialien ersetzen, die für diese Aufgabe hätten verwendet werden müssen."
URTEIL DES GERICHTSHOFES vom 27. Februar 2002 in der Rechtssache C-6/00 (Vorabentscheidungsersuchen des österreichischen Verwaltungsgerichtshofs): Abfall Service AG (ASA) gegen Bundesminister für Umwelt, Jugend und Familie. Amtsblatt der Europäischen Gemeinschaften, C 109/6, 4.5.2002
(2) A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a hulladékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2005)0667 - C6-0009/2006 - 2005/0281(COD))