Örményországi tanulmányúton jártunk

  • 2018. május 25.
  • Peti

A Humusz Szövetség partnerként részt vett egy projektben, melynek célja a fenntartható erőforrás-gazdálkodás támogatása Örményországban. 

A projektet a Visegrad Fund támogatta. 2017 őszén az örmény partnerszervezet (AWHHE – Örmény Nők az Egészségért és Egészséges Környezetért) képviselői tanulmányúton vettek részt Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország érintésével, azzal a céllal, hogy megismerjék tevékenységeinket. 2018. májusában pedig a V4-es partnerszervezetek képviselői egy hetes látogatást tettek Örményországban. A látogatás célja a partnerség építése, iskolás gyerekek, tanáraik és gazdálkodók szemléletformálása volt, jó gyakorlatok bemutatása által. 

 

Hulladékhelyzet Örményországban

A nagyjából 3 milliós lélekszámú országnak közel 68%-a él városokban. A főváros, Jereván lakossága meghaladja az 1 millió főt. Mezőgazdasága a többségében vulkanikus alapkőzeten a vízkészletekhez igazodva, oázis-szerűen alakult ki. Főként gyapot, dohány, szőlő és citrusfélék teremnek a tápanyagban gazdag talajokon. Az örmény borok és konyakok világszerte ismertek, nagyon büszkék a több ezer éves borkultúrájukra, és szőlőikre. 

A hulladékkezelés területén vannak hiányosságaik az európai átlaghoz képest. A kommunális hulladék például teljes mértékben lerakóra kerül (amennyiben begyűjtik.) Vidéki falvak mellett több helyen lettünk figyelmesek feketeszürke-sárgásbarna füstcsíkokra, amik egyértelműen a hulladékégetésre utaltak. A hulladék újrafeldolgozási rendszere még nem épült ki, bár helyenként láttunk kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőket. Egyelőre sem infrastrukturális, sem szabályozási rendszer nem valósult még meg ezen a területen. 

 

A projektben megvalósult tevékenységek

A négy civil szervezet képviselői saját szakterületei szerint tartottak előadásokat. Ennek keretében mi a hulladékmegelőzés és komposztálás témakörét dolgoztuk fel. Két falusi helyszínen, 10-14 éves diákok számára tartottuk meg a játékos, interaktív foglalkozásokat. Beszélgettünk a hulladékok által okozott környezeti, egészségügyi és társadalmi problémákról. Jó gyakorlatokat mutattunk be az újrahasználatra és hulladékmegelőzésre, valamint közösen gyűjtöttünk ötleteket ahhoz, hogy a nulla hulladékos életmód minél jobban megvalósulhasson az életükben. A komposztálás, mint hulladékmegelőzési jó gyakorlat szintén részét képezte a foglalkozásnak. Nem volt számukra ismeretlen a fogalom, hiszen többségük családja gazdálkodással foglalkozik, kertet, földet művelnek, állatokat tartanak. Nem is jellemző rájuk az a fajta túlzott fogyasztói magatartás, mint például magyar kortársaikra. Mégis azt tapasztaltuk, hogy nem ártott a környezettudatos szemléletmódot egy átfogó keretbe foglalni. 

zerowastearmenia

 

A SOSNA szlovák partnerszervezetünk képviseletében Stefan és Silvia az természetes kerteket népszerűsítette előadásával. Az iskolakert, mint rekreációs, edukációs és egészséges táplálékot szolgáltató tér, sok funkcióval tudja segíteni az iskolai nevelést. Önkéntesek bevonásával a projekt keretében két iskolakert is megépül: magaságyással, melegággyal, kerti tavacskával, fűszerkerttel lett gazdagabb, az amúgy kihasználatlan iskolaudvar. Mindezek alapanyag költség nélkül valósulhattak meg közösségi összefogással, és maradék anyagok felhasználásával. 

iskolakert2 

iskolakert

 

A lengyel szervezet részéről (PKE – Polski Klub Ekologiczny) Maria tartott előadást helyi gazdálkodóknak és vegyszermentes, organikus mezőgazdaság előnyeiről. Erre az előadásra néhány érdeklődő iskolás diák is csatlakozott. A mezőgazdaságban igen elterjedt a kemikáliák használata a terméshozam növelés érdekében mind a mai napig. Az vegyszermentességre való átállás sem egyszerű kérdés, mert ebben konszenzusra kell jutnia a gazdálkodóknak egymással, és nem árt, ha az állam részéről érkezik támogatás, hiszen az átállás első pár éve anyagilag veszteséges lehet. 

Szintén a helyi földműves gazdák számára volt érdekes Katrina (SPLAV) prezentációja arról, hogy Csehországban milyen programokon keresztül működnek együtt a gazdák és az oktatási intézmények. Például elérték, hogy az iskolák számára helyi termelőktől származó gyümölcs kerüljön minden nap a diákok tányérjára és ezt az állam finanszírozza. 

Több helyszínen, közel 100 résztvevő bevonásával valósultak meg az előadások, a diákok, a tanáraik és a gazdálkodók is aktívan hozzászóltak a témákhoz és kérdeztek tőlünk. 

 

Jó példák Örményországból

Ott tartózkodásunk alatt megismertettek miket olyan cégekkel, amik a fenntarthatóság útján járnak és értéket teremtenek. Az egyik ilyen volt a szerves trágyát előállító ORWACO, akik gazdálkodó partnereiktől szerves hulladékot vesznek át, üzemi körülmények között komposztálják. Többféle minőségű komposztot állítanak elő, majd csomagolás után értékesítik, mint szerves trágyát. Földjeiken kísérleti parcellákat alakítottak ki, ahol a mérik a különböző haszonnövényekre gyakorolt hatását a termékeiknek.  Vetőmagok forgalmazásával is foglalkoznak, kiemelten a helyi tájfajták és a diverzitás fenntartása érdekében. 

orweco

orwaco2

 

Egy másik nagyon szimpatikus vállalkozás a NAIRIAN. Egy kis hegyvidéki faluban hoztak létre gyógynövénykertet, azzal a céllal, hogy kizárólag vegyszermentes forrásból származó, természetes, növényi alapanyagú kozmetikai termékeket állítsanak elő. Bepillantást nyerhettünk az ültetvényen zajló munkákba, valamint a gyártási folyamatokba a szappankészítéstől az illóolajok sajtolásán keresztül a laborban folyó munkákig. A cég olyan szinten ügyel a fenntarthatóságra, hogy egyrészt minimális, mégis elegáns csomagolásokat használnak. A szappanokat például papírba csomagolva árulják. Az üvegeik és fúvófejes flakonjaik pedig betétdíjasak, tehát elkötelezettek a hulladékmegelőzés irányába. 

nairian

 

Az úgynevezett Trash Art meglehetősen elterjedtnek bizonyult Jerevánban. Több parkban is találkoztunk hulladék alapanyagból készült szobrokkal és installációkkal. A művészek az újrahasználatnak ezzel a formájával hozzájárulnak a hulladékcsökkentéshez, valamint a szemléletformáláshoz. Hiszen a szobrok üzenete: „Ami hasznos, használd újra”.

 

rebagoly relion

repapagaj

 

Fotók: Makkai Adrienn

 

 

 

Új hozzászólás