Mi az az értékdomb?

A holland szakemberek által kidolgozott értékdomb koncepciójával ismerkedhettek annak a budapesti konferenciának a résztvevői, amelynek három holland előadója erről, és a körforgásos gazdaság egyéb vetületeiről beszélt lapunknak.

„Felejtsük el a fenntarthatóságot mint szlogent! Negyven éves esélyt játszott el, az embereknek csak a 6 százalékát motiválja. Új paradigmára van szükség, ez pedig a körforgásosság. Aki ma kimarad, az lemarad!” –  üzent a magyaroknak (is) a ZIP Magazinnak nyilatkozva a Budapesten tartott Circular Hungary 2017 konferencia egyik nemzetközileg is elismert előadója, az Ecopreneur.eu, a Fenntartható Üzleti Tevékenység Európai Szövetsége szakértője. Arthur ten Wolde-val a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület által holland támogatással rendezett egynapos tanácskozáson beszélgettünk.

Szerepleosztások

Arthur ten Wolde részt vett a Value Hill (Értékdomb) koncepció ismertetésében és népszerűsítésében. Kollegájával, Jeroen Hinfelaarral a konferencián bemutatták a körforgásos üzleti stratégia eszközrendszerét, amely segíti a vállalkozásokat saját maguk pozícionálásában és jövőbeni stratégiáik kidolgozásában a körforgásos gazdaság keretein belül. Az Értékdomb koncepciója áttekintést ad a körforgásos partnerekről és a sikeres körforgásos értéklánc elengedhetetlen együttműködésének a mikéntjéről (ld. keretes anyagunkat). A holland szakértő kifejtette, hogy az üzleti körök számára is rengeteg előnnyel járhat a körforgásos gazdaságra való átállás: nagyobb bevételt, új piacokat, bővülő ügyfélkört, s így több bevételt, alacsonyabb költségeket jelent annak, aki időben reagál erre a kihívásra. Kézben lehet általa tartani a saját eszközöket, azok teljes élettartama alatt, s akkor még nem szóltunk a vállalati légkör javulásáról, ami a legjobb munkaerőt vonzza a jövőtudatos céghez.

S hogy hogyan indulhatnak el maguk a gazdasági szereplők? A budapesti rendezvényen az érdeklődők részt vehettek egy workshop-on, ahol elsajátíthatták az új üzleti modell alapjait és szemléletét. A résztvevőknek górcső alá kellett venniük saját termékeiket, szolgáltatásaikat, be kellett azonosítani, hogy mi az a potenciális érték, amelyet elveszítenek, illetve számba kellett venniük a lehetséges megoldásokat.  

Arthur ten Wolde hangsúlyozta, hogy az átállásban az államnak a kezdő lökések megadásában van alapvető szerepe: például finanszíroznia kell a felkészítő rendezvényeket, s hozzá kell járulnia az új tudásközpontok létrehozásához. Viszont a betett aprópénzzel nagy eredményeket lehet elérni. Emellett az államnak meghatározó ügyféllé is kell válnia, s az üzleti környezetet befolyásoló szabályozást – például adózás, közbeszerzés – úgy kell átalakítania, hogy kiegyenlítse a jelenleg a hagyományos, tehát sok hulladékot termelő, környezetszennyező termékek, szolgáltatások felé lejtő terepet. Olcsóbbá kell tennie a vállalatok, az emberek számára a körforgásosságot, az újrahasznosított eszközök és források felhasználását. A civileknek ebben az a szerepük, hogy támogassák az üzenetek eljuttatását a szélesebb közönséghez, és az embereknek, mint fogyasztóknak maguknak is tudatosabbaknak kell lenniük és meg kell változtatniuk eddigi életmódjukat.

Hollandia az élen

A téma nagyon is napirenden van napjainkban, legalábbis az élenjáró Hollandiában – mondta Arthur ten Wolde, emlékeztetve arra, hogy ott már kitűzték a célt: 2020-ra a közbeszerzésekben a termékek és szolgáltatások 10%, 2030-ra az 50%, s 2040-re már 100 százalékban körforgásosnak kell lennie. „Míg Európa az újrahasznosításról beszél, addig Hollandia már a ’szűz’, azaz még érintetlen elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentéséről” – érzékeltette a különbséget a szakember, aki hazájában nagy lelkesedést tapasztal az ügy iránt az üzleti körök részéről. 

Szintén Hollandia vezető szerepvállalását hangsúlyozta lapunknak Jeroen Hinfelaar, a Nouvolente partnere és az Értékdomb koncepció egyik kidolgozója, mint mondta: már megtörténtek az első lépések a lineáris üzleti modellről a körforgásosra való átállás útján (a két üzleti modellről ld. az ábrát). Ennek okait egyebek között a történelemben és az ország körülményeiben kell keresni. A hollandok évszázadok során megtanulták becsülni és óvni a természeti értékeiket, együttműködővé, toleránssá és kreatívvá is váltak. 

Vannak megkezdett projektek, az első lépéseket már megtették az üzleti körök is, fejlődésnek indult a körforgásos üzleti tervezés, beleértve az üzleti modelleket, a termékeket és a szolgáltatásokat – szögezte le. Úgy tervezik meg a termékeket és úgy alakítják azok felhasználását, hogy a lehető legtovább megőrizzék az értéküket, például modulárisan fejlesztik őket. Fontos szempont, hogy a használat során lehetőleg minél tovább megakadályozzák az értékvesztést. Ilyen módon a lehető legkisebb veszteség, illetve hulladék keletkezik, zárt kör (hurok) jöhet létre. Az eredeti életciklus végén pedig újrahasznosítják a termék összes elemét, de ehhez át kell alakítani a szemléletet, hiszen jelenleg a használt dolgoknak nincs nagy keletjük, pedig nagyon sokszor egyenértékűek a vadonatújjal. Egy sor új lehetőség nyílik ezáltal a gazdaságban, hiszen a gyártónak mostantól kezdve érdemes az eladás után is nyomon követnie portékája sorsát, hogy lássa: mennyire képes az elérni a maximális élettartamot, hol lehetne ilyen szempontból javítani, stb.

Társadalmi hatások és kihívások

„Ennek a modellnek a legfontosabb jellemzője az értékről való gondolkodás megváltozása, annak a felismerése, hogy nem csak a pénznek van értéke, a jó életnek, a jó levegőnek, s annak is, hogy kényelmesen ki tudjuk mosni a ruháinkat, de nem feltétlenül a saját tulajdonú mosógéppel” – érzékeltette plasztikusan a kérdéskört  Aglaia Fischer, a Circle Economy és a Sustainable Finance Lab projektmenedzsere, kutatója. Egy saját példát is hozott: tinédzserként, az utcájukban mintegy 200 autó parkolt, ám csak akkor tudott autóval menni, ha a szülei éppen nem használták a sajátjukat. Számára akkor nem az autó volt az érték, hanem a mobilitás, a szolgáltatás maga. 

A konferencián elhangzó előadásában egy szemléletes példát is mutatott a körforgásos termékfejlesztésre: a Fairphone-t. Ez egy olyan mobilkészülék, amely teljesen moduláris, könnyen szétszerelhető a felhasználó által is, és ezt Aglaia Fischer a pódiumon állva könnyedén be is mutatta. Ha a készülék valamelyik eleme meghibásodik, nagyon könnyű azt kicserélni, a felhasználók akár maguk is megtehetik egy, az interneten elérhető kézikönyv segítségével.

Az Értékdomb (Value Hill) 

Forrás: Value Hill tanulmány

(Megjegyzés: a tanulmány teljes egészében az alábbi linken érhető el.)

Körforgásos üzleti stratégiák az Értékdombon

Forrás: CIRCO, Holland körforgásos terméktervezés

Körforgásos tervezés: A használati időszak hosszabbítása, az élethosszig tartó hasznosság (pl. modularitás), forrásszükséglet minimalizálása, a meglévő termékek, összetevők vagy anyagok újbóli felhasználása. Például a piacon az első modulokból álló android okostelefon, a Fairphone.

Optimális használat: Ismert például a termék-szolgáltatás-rendszer (product-service-system, PSS) modell: a vállalatok termék- és szolgáltatás-csomagokat állítanak elő, amelyek együtt értékesebbek, mint külön-külön, s nagyobb kontrollt biztosítanak a források felett a vállalat számára. Lízing, bérlet, használat utáni fizetés vagy teljesítmény alapú üzleti modellekről beszélünk. Ebben a kategóriában a megosztásos (sharing) platformok említhetők még meg: például  teljesítményt rögzítő mosógépek használata otthon, a fogyasztók használattól függően fizetnek.

Értékvisszaállítás: A korábban hulladéknak vagy mellékterméknek minősülő használt termékekből nyernek vissza értéket: újrahasználat, javítás, használt termékek értékesítése, az újragyártás és újrahasznosítás ösztönzése. 

Hálózati szerveződés: A körforgásos értékhálózatok menedzselése és koordinálása, optimalizálás és egyéb támogató tevékenységek. Például az e-termékekkel foglalkozó Recover-E vagy az egyenruhákra szakosodott holland aWEAR-ness.

Forrás: http://www.zip.hu/a-korforgasos-gazdasag-a-gyakorlatban