Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lombkomposztálás iskola és óvoda udvarán

  • 2006. november 14.
  • humusz
Az õsszel keletkezõ nagy mennyiségû lehullott lomb gyakran sok fejtörést, munkát okoz az iskolák, óvodák életében. Égetés, "bezsákolás" helyett a Hulladék Munkaszövetség számukra is a lombkomposztálás egyszerû, hatékony módszerét javasolja. Az alábbiakban néhány tanács és ötlet olvasható, mely segít a kivitelezésben - és a döntésben.

Az ősszel keletkező nagy mennyiségű lehullott lomb gyakran sok fejtörést, munkát okoz az oktatási intézmények életében. Számos helyen a környezeti- és egészségügyi szempontból megkérdőjelezhető égetéshez folyamodnak, vagy esetleg a „bezsákolást" választják, ami viszont általában plusz kiadást jelent (továbbá a műanyag zsákok legyártása, az avar elszállítása, telepi komposztálása vagy hulladéklerakóban történő lerakása nagyobb környezeti terhet jelent, mint a helyben történő komposztálás). A probléma megoldására a HuMuSz az iskolaudvarban történő lombkomposztálást javasolja. A művelet nagyon egyszerű, nem munkaigényes (az egyszer összehordott kupaccal már nem kell tovább foglalkozni), alacsony a keret elkészítésének költségigénye, nem jár kellemetlen szagokkal, így nyugodtan belevághat bármelyik intézmény - akár olyan is, mely eddig nem komposztált.

Kialakítás: az udvar egyik félreesőbb helyén verjünk le cölöpöket téglalap alakban, s a cölöpök köré feszítsünk (nagyjából derék magasságban) egyszerű dróthálót (kerítésdrót, tyúkháló drót, stb.) úgy, mintha egy nagy járókát alakítanánk ki. Lehet egy nagy vagy több kisebb méretű lombkomposztáló háló - attól függően, mennyi avar keletkezik az intézmény területén. A háló egyik része ki/leakasztható legyen a cölöpről, hogy tavasszal az érett komposztot egyszerűbb legyen kilapátolni a hálóból.

Komposztálás: ha a háló elkészült, már csak az avart kell belehordani (lásd lejjebb a leírást). Tavaszra-nyár elejére összeesik a lombkupac, a komposztot pedig felhasználhatjuk talajtakarásra (párolgás gátlása - amivel spórolhatunk a vízfelhasználáson is, illetve gyomosodás gátlása - kevesebb fizikai munka) vagy beáshatjuk a talajba, hiszen az érett komposzt nagyszerű, természetes tápanyag utánpótlást jelent a növények és a kerti föld számára.

Lombkomposztáló keretekről képek a www.komposztalj.hu honlap komposztkeretek - hálós komposztládák menüpont alatt találhatók, de szívesen adunk telefonon (1/386-2648) és levélben ([email protected] vagy [email protected] 1111 Bp. Saru u. 11.) is felvilágosítást.

 

 

Praktikus tanácsok a lombkomposztálás gyakorlati kivitelezéséhez
  1. A keretbe rakott lombot rétegenként nyomjuk, tömörítsük össze, mielőtt újabb adag kerülne rá. A rétegeket locsoljuk jól be vízzel.

  2. Száraz nyarakon némi plusz vizet is igényel a lombtömeg, időnként tehát túrjunk bele (a felső felületről lepereg a víz) és öntsünk rá néhány vödörnyi vizet.

  3. A kupacot lehet, de nem szükséges forgatni.

  4. Míg a vegyes komposztálásban főként a baktériumok játszanak szerepet, addig a lomb gombák segítségével bomlik le, melyek a baktériumoknál több fényt és kevesebb levegőt igényelnek. Ezért a lombkomposztálót olyan sarokba telepítsük, ahol az avar hosszabb ideig korhadhat.

  5. Minél többféle levelet keverjünk össze. Fontos megjegyezni, hogy minden levél komposztálható, csak a különféle fajok lebomlási ideje eltér egymástól. A lassan lebomló típusokat (pl. dió, vadgesztenye, platán, bükk, tölgy, nyár) érdemes külön komposzthálóba helyezni, mert csak 2-3 év múlva bomlanak le teljesen, így az ezekből származó komposztot csak később lehet felhasználni.