Legyünk szerelmesek a bolygóba!

  • 2018. április 12.
  • sklania

Több mint ezer diák és tanár látogatott ki a Víz Világnapján és az azt követő napon, megrendezett IV. ÖKO-Szigetre. Az érdeklődők 14 település 17 általános iskolájából érkeztek. A diákok a kötött programokon kívül minden eddiginél több, összesen 9 szakmai partner foglalkozásait látogathatták.

 

Idén negyedik alkalommal szervezte meg Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány, valamint az Outdoor Mission Kft. az általános iskolásoknak szóló egyik legnagyobb környezetvédelmi ismeretterjesztő rendezvényt, az ÖKO-Szigetet. A víz mellett minden évben egy másik fontos témát is feldolgoznak a rendezvényen: az idén a fogyasztási szokások kerültek a fókuszba.

Mi pedig, bár évek óta médiapartnerei vagyunk az eseménynek, első ízben látogattunk el rá, hogy végre ne csak képekről ismerjük a rendezvényt. Az időjárás kegyes volt, mert a havas márciusi hosszú hétvége után végre napsütésre virradtunk. Szigetmonostor települése, a helyiek kedvessége és vendégszeretete már az első percekben lenyűgözött. Az egyik segítő elmesélte, hogy a napokban költöznek a Velencei-tó környékéről a településre. Mint később megtudtam, a polgármester, Molnár Zsolt különösen büszke arra, hogy Szigetmonostoron van a legtöbb helyi civil szervezet az országban. Néhányukkal alkalmam is nyílt megismerkedni, mert az ebédet kizárólag helyi termelőktől származó alapanyagokból, helyben készítették – és szívesen meséltek a tevékenységükről. A polgármestertől azt is megtudtam, hogy az önkormányzat többek között azzal támogatja a civileket, hogy ingyenesen használhatják a Faluház termeit saját összejöveteleikre. A Faluházét, aminek teteje roskadásig van napelemekkel. A szigetmonostoriaknak ugyanis fontos, hogy a természettel harmóniában éljenek. A kistelepülést elkerülik a főútvonalak, nincs a határában logisztikai központ, sem nagy áruházlánc. Talán ettől is olyan erős a közösségi élet náluk, az emberek ismerik a szomszédaikat, több szálon kötődnek egymáshoz. Persze, ez annak is köszönhető, hogy sok a kisgyerekes, azaz hasonló élethelyzetben lévő család.

MEGNYITÓ

A megnyitón a főszervező Lőrinczi István, az Outdoor Mission Kft. ügyvezető igazgatója, az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a cél mindenkor az, hogy a gyerekek megértsék, a környezeti problémák nagyon összetettek, így a környezetvédelem ügye is csak holisztikusan közelíthető meg. A fogyasztási szokások jó példa erre, hiszen ez a témakör a vízfogyasztástól a közlekedés és a szállítás okozta környezetterhelésen át a csomagolási hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig sok mindent magába foglal. Az ÖKO-Szigeten a diákok e súlyos témákról játékos formában, interaktív módon szerezhetnek ismereteket.

A programsorozat továbbfejlesztéséről szólva elmondta, arra törekszenek, hogy az iskolások ne csak a rendezvény két napja alatt foglalkozzanak a környezet védelmével, ezért azt tervezik, hogy egy rendhagyó a kreativitást előtérbe helyező tanulmányi versenyt kapcsolnak az ÖKO-Szigethez.

 

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere hangsúlyozta: a település elkötelezettsége a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt nem esetleges. Szigetmonostor biztosítja a főváros vízkészletének 70 százalékát, s ahhoz, hogy a víz tiszta legyen, a környezetet kell tisztán tartani. A környezet védelme ezen a tájékon is egyre nagyobb szerepet kap, de még nem ivódott be az emberek lelkébe, tudatába. Sokan korlátozásként élik meg a környezetvédelmi előírásokat.

 

A megnyitó keretében megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a környezettudatos jó gyakorlatokról, példaértékű megoldásokról beszélgettek. Szó esett arról, hogy mit tehet a környezet védelme érdekében az állami/önkormányzati szektor, a helyi kisközösségek, a civil szféra és az üzleti világ.

Molnár Zsolt polgármester kiemelte: nagyon sokat jelent a személyes átélés, vagyis hogy a környezetvédelem ügye ne valamilyen távoli, absztrakt lehetőségként jelenjen meg, hanem a mindennapokban átélhető formában.

 

Pozsonyi Gábor, az értékalapú bankolás elvét Magyarországon egyedül valló és megvalósító MagNet Bank vezérigazgató-helyettese azt húzta alá, hogy ma már az ő szakterületén is létezik egy trend: némely pénzintézetek a társadalmi-környezeti folyamatok és hatások mentén szeretnék átalakítani a tevékenységüket. Jó példa erre a MagNet Bank, amelynek betétesei például beleszólhatnak abba, hogy a bank mibe fektesse a pénzüket.

 

Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség elnöke a tudatformálás, az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A környezeti nevelést minél kisebb korban kell elkezdeni, de minden korosztály, így a felnőttek érzékenyítése is fontos és elengedhetetlen. A környezetvédelem kezd trenddé válni, az utóbbi években látszik már a belső motiváció.

 

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense, a Kisközösségi Program vezetője arról beszélt, mennyire fontos, hogy legyenek olyan helyi kisközösségek, amelyek szeretnének tenni a környezet védelméért, az ökológiai egyensúly fenntartásáért. A közösségek újraépítése egyébként is fontos lenne a túlságosan atomizált magyar társadalomban, hiszen nemcsak környezeti, ökológiai problémák megoldására, hanem szociális gondok kezelésére is alkalmasak.

 

A kérdésre, hogy mi léphetne az anyagi jólét istenítésének helyébe, a következő válaszok születtek:

 

Takács-Sánta András: a másik ember; a természet más teremtményei; a transzcendencia.

 

Molnár Zsolt: a nem anyagi javakhoz köthető folyamatok személyes átélése, a közösségi élmény.

 

Urbán Csilla: annak tudatosítása, hogy a környezettudatos életmód nem azt jelenti, hogy 1. visszamászunk a fára; 2. csak a tehetősek engedhetik meg maguknak. Át kell alakítani a gondolkodásunkat: nem az a cél, hogy holnaptól ne használjunk semmit, hanem arról, hogy olyasmit használjunk, amire valóban szükségünk van, és ami összhangban van a fenntarthatósággal.

 

Pozsonyi Gábor: fontos átadni a tudást a gyerekeinknek, de még fontosabb, hogy szerelmesek legyenek a természetbe, a környezetbe, a bolygóba.

 

 

 

ISKOLÁSOKNAK SZÓLÓ PROGRAMOK

A 3-4. osztályosok a helyi Puszta Monostori Birkás Farmra látogattak el, ahol állatokat simogathattak, és arról kaptak átfogó információt, hogy a tányérjukra került étel – pl. a sajt – miből és hogyan készül, mi lesz a sorsa az el nem fogyasztott ennivalónak, hogyan lesz az ismét része a körforgásnak.

 

Az 5-6. osztályosoknak egy tanösvényt készítettek, amely 6 kiemelt környezeti problémán keresztül szemléletesen mutatta be, hogyan hatunk környezetünkre a fogyasztói szokásainkkal.

Végül a legnagyobbak A jövő városa című, a szervező cég által kifejlesztett társasjáték révén azt tanulhatták meg, milyen eszközökkel csökkentheti egy háztartás a környezeti lábnyomát, s közben számos új ismerethez juthattak.

 

A szabadon látogatható programokat szakmai partnerek nyújtották. Kilenc szervezet, intézmény tette még változatosabbá az ÖKO-Szigetet: a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Humusz Szövetség, a Kisközösségi Program, a Magyar Természettudományi Múzeum, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Maradék nélkül Programja, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a farmer újrahasznosítással foglalkozó Réthy Fashion.

 

 

forrás:

http://recity.hu/legyunk-szerelmesek-bolygoba/

 

Új hozzászólás