Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Látjuk-e még a tűzifától az erdőt? Mi fán terem a megújuló energia?

  • 2005. november 29.
  • humusz
Az emberek a fejüket csóválják, amikor látják a falujukon keresztülmenõ teherautókat fával megrakottan a Kazincbarcikai Hõerõmû felé menni. Azt mondják, hogy kitermelik az erdõt, kitermeljük a holnapot csak azért, hogy az erõmûvek kedvében járjunk.
Az emberek a fejüket csóválják, amikor látják a falujukon keresztülmenő teherautókat fával megrakottan a Kazincbarcikai Hőerőmű felé menni. Azt mondják, hogy kitermelik az erdőt, kitermeljük a holnapot csak azért, hogy az erőművek kedvében járjunk. Pallagi László, az Eger Erdő Rt. vezérigazgatója szerint nem szabad ennyire könnyen ítéletet hozni, hiszen nem erről van szó, hogy az erőmű tüzelhessen. Magyarország energiafelhasználása egy évben ma 1040-1050 petajoule körül mozog és ebből mindössze 3,5% a megújuló energiaforrások aránya.

A szél, a nap, a víz energiájára kell gondolni, meg persze a biomasszára, és ki lehet egészíteni még a geotermikus energiával, hiszen Magyarországon ennek várhatóan nagy jelentősége lesz. Tehát így összesen ezeket nevezzük megújuló energiaforrásoknak és ennek az aránya 3,5-3,6% ma Magyarországon. 2010-ig vállalta az ország, hogy 6%-ra emeli ezt az arányt, 2015-ig pedig 12%-ra, amely uniós átlagnak tekinthető szám.

A fakitermelésről Magyarországon tudni kell, hogy Európában szinte a legszigorúbb törvényi szabályozás keretében folyik. 10 éves községhatárokra lebontott üzemtervek alapján és ezen belül éves tervek alapján történnek az erdőben a munkavégzések, amelyeket köztisztviselőkből álló hatósági emberek felügyelnek és ellenőriznek. A kitermelhető fa egyharmad része a jó minőségű faanyag, ami hasznosítható a fűrésziparban, bútoriparban, furnériparban, építőiparban, stb. A kétharmad része a lombos erdőknek jellemzően egy gyenge minőségű faanyag, aminek a legnagyobb hasznosítási területe eddig is az energetika volt, csak nem így nevezték, hanem egyszerűen tűzifaként. Tehát ez nem egy új keletű dolog. Ezt a bizonyos kétharmadnyi mennyiség évente körülbelül 120 ezer köbméter fa, amelyet vagy tűzifaként, energetikai célra hasznosítják, vagy pedig a farostgyáraknak adják és különböző falemezeket, forgácslapokat készítenek belőle. A farostlemezgyárak felhasználása is korlátozott, 3-4 évvel ezelőtt óriási problémája volt az egész erdészeti ágazatnak ennek a famennyiségnek a piacon való elhelyezése. Ezért akár önköltségi ár alatt értékesítették Olaszországba, Ausztriába vagy máshová az ottani falemezgyárak irányába. Ma pedig a településeken keresztül jellemzően a közutakon történik a szállítás. Magyarországon az élő fakészlet évről évre növekszik.

„Most indul a térségünkben egy nagyobb project, a Gödöllői Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Gyöngyösvisontai Bányaüzem és az Eger Erdő Rt. részvételével, nyilván több kisebb szereplő is van még a projectben, ahol egy pályázat keretében szeretnénk finanszírozási lehetőséget kapni arra, hogy egyrészt kutatási szempontból, másrészt pedig gyakorlati kivitelezés szempontjából is elindítsuk azt a folyamatot itt Heves-megyében, és elsősorban Dél-Hevesre gondolok, ahol erre alkalmas földterületek vannak. Elindítsunk egy olyan folyamatot, ahol be lehet mutatni a földtulajdonosoknak, hogy tessék megnézni, így néz ki az energiaültetvény, ilyen munka van vele és kb., ilyen hozamot hoz és ilyen bevétel várható. Én azt gondolom, hogy akkor hisznek az emberek ebben, hogy szabad a földjüket ilyen célra hasznosítani, ha van előttük egy modell és ez egy kiszámítható, egy jól kalkulálható és jövedelmező gazdálkodás. 2-3 év múlva már bemutatható eredményeink lesznek ezen a területen és itt a térségben egy 5-10 évre tehető az az időszak, amikor tömegesen be fog indulni a földterületeken az energetikai célú faültetvények telepítése.”

Forrás: Magyar Rádió Online