Zöldek pengeélen

Március 21 – 24 között Gödöllőn rendezik meg a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozóját. Eddig 120-an jelentkeztek, a szervezők február 15-ig várják a regisztrálást. Legutóbb csütörtökön ült össze a zöld civil szervezetek koordinációs tanácsa. (Ebbe az országos találkozón delegáltak vesznek részt, akik a két OT között - több-kevesebb renszerességgel - vitatják meg a zöld mozgalom legfontosabb kérdéseit.)

Itt a greenfonak F. Nagy Zsuzsa, a 18 tagszervezetből álló Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának elnöke arról beszélt, hogy a lakosság ingyenes tanácsadására szövetkezett szervezetek – a fennállásuk óta - most vannak a legrosszabb helyzetben. Hiába a lakossági, társadalmi igény rájuk, hiába a felvilágosító, utcai kampányok a fenntartható fejlődés érdekében, a legutóbbi, az „Expedíciózz a háztartásban” pl. 8 és félmillió elérést produkált, a működési források megszűntek, kérdéses, hogy alapfeladatuknak eleget tudnak-e tenni. A folyamatosan elérhető profi szolgáltatást az irodák kénytelenek feladni, pedig igény lenne rá. De a rezsiköltséget sem tudják kifizetni, és a minimálbéren dolgozó munkatárs bérét sem tudják kigazdálkodni.

Már tavaly fel kellett függeszteniük az önként vállalt minőségbiztosítási rendszert, ami a nonprofit szolgáltatás színvonalát volt hivatott biztosítani, mert nincs miből fenntartani az irodákat, csökkentették a nyitva tartási időt is. Pedig az emberek megszokták, hogy ezekben a tanácsadó irodákban szakértők foglalkoztak az ügyeikkel, ingyenes segítséget nyújtottak akár jogi, akár egyéb kérdésekben, így most hiába próbálnák meg fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat, hogy legalább a ténylegesen ráfordított munka kifizethető legyen, a hozzájuk fordulók sem tudnak fizetni.  A nagyon megcsappant hazai források közül a Nemzeti Együttműködési Alapból 500 ezer forintot, az ágazati minisztériumnál a Zöld Forrásból, amely az összes környezetvédő szervezetre 85 millió forintot szán, 1,8 millió forintot kapnak. Így inkább külföldi támogatásban reménykednek, most a Norvég Alapra pályáznak. (Ezt február 12-én írják ki.)

Farkas István, a 110 tagszervezettel rendelkező Magyar Természetvédők Szövetségének az elnöke sem tudott kedvező körülményekről beszámolni a greefonak. Az MTVSZ szervezeteinek kétharmada kicsi, önkéntesekből álló szervezet, ők eddig is önkéntesen karolták fel a helyi ügyeket, támogatást a napi feladataik ellátására nem igényeltek.

A legnehezebb helyzetben a nagy hagyományokkal rendelkező, széles társadalmi elismertségű megyei szervezetek vannak, mint a csongrád megyei Csemete, a nyíregyházi E-misszió vagy a veszprémi Csalán Egyesület, amelyek régen regionális hatókörrel komoly szakmai munkát végeztek, amire manapság már nem áll elegendő forrás rendelkezésre. Az országos szervezetnél sem jobb a helyzet, ma tízen vannak alkalmazásban ott, ahol két éve még 18 munkatárs dolgozott. A hazai bevételek helyett ők is európai és más nemzetközi pénzekből tudják fenntartani a szervezetet. A Föld Barátai nemzetközi szervezet tagjaként részt vesznek különböző nemzetközi programokban, amiért pénzt kapnak, így próbálnak talpon maradni.

A legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet, a kb. 10 ezer tagot számláló Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója, Halmos Gergő arról számolt be, hogy ők néhány évvel ezelőtt előre menekültek. Már akkor látszott, hogy az állami források kiapadóban vannak, ezért egy adománygyűjtő programot indítottak a magánemberek számára, ezzel is begyűjtenek néhány 10 millió forintot, ami a 20 millió forintnyi tagdíj, és a 26 millió forintot érő egy százalékos adófelajánlás mellett elegendő a szervezet fenntartására úgy, hogy ehhez még uniós finanszírozású projekteket – a LIFE program keretében - is nyertek.

Ugyancsak külföldi forrásból él a Levegő Munkacsoport (LMCS), mert a hazai támogatások, amelyek korábban a bevételeik közel felét kitették - mondta el Horváth Zsolt igazgató - mára 10 %-ra szűkültek. A LIFE pályázatok, német, angol és amerikai alapítványi együttműködések tartják életben a szervezetet, amelyek azonban mindig csak egy-egy programra szólnak átlagosan egy évre biztosítva a fedezetet. Így hiába van stratégiája a Levegő Munkacsoportnak, nem tudnak ennek megfelelően működni, mert mindig annak van elsőbbsége, amire rendelkezésre áll a fedezet. A szervezet nemrég egy kisebb, olcsóbb irodába volt kénytelen áttenni székhelyét. Vállalkozási tevékenységgel is bővíteni kívánják a forrásaikat, ami alapvetően cégeknek, közintézményeknek jelent környezetvédelmi tanácsadást, környezetvédelmi játékokon keresztül, iskoláknak oktatási programot, de erre is egyre kevesebb a fizetőképes kereslet. AZ LMCS igazgatója azt is elmondta, az új civil törvény rendelkezései miatt a jövőben jelentősen csökken pl. az ő tagszervezeteik száma, hiszen csak jogi személy lehet tagszervezet , amelynek tagdíjjal kell bizonyítani az anyaszervezethez tartozást, így a jelenlegi 121 tagszervezet fele már hivatalosan nem is lehet a Levegő Munkacsoport tagja.

*A többi zöld civil szervezethez hasonlóan a Humusz Szövetség is nehéz anyagi helyzetbe került a támogatások beszűkülése miatt. Mivel kizárólag támogatásokból és pályázati forrásokból nem tudja fenntartani magát, néhány szolgáltatásának fizetőssé tételével igyekszik pótolni a hiányt. A műdödés átszervezése, racionalizálása által középtávra remélhetőleg sikerül biztosítani a stabil működést...

A zöld mozgalomban évtizedek óta tevékenyen részt vállaló megkérdezett szakemberek közül többen is úgy emlékeznek, hogy a legtöbb támogatást, több száz millió forintot az első Orbán-kormány alatt kapott a zöld civil szféra, majd 2002-től folyamatosan csökkent a környezetvédő szervezetek számára pályázható összeg, az eddigi mélypont az idei 85 millió forint. A Nemzeti Együttműködési Alap 3 milliárdjára sem számíthatnak, mert az ottani döntési struktúra nem átlátható, sokszor érthetetlen, hogy miért ítélnek egy civil szervezetet támogatásra érdemesnek a pénzosztók.  Persze ha meggondoljuk, nagyon is érthető az indok, logikus, bár rettentően elszomorító következtetésre juthatunk: a kormány csak a közvetlen politikai haszon reményében támogat civil vagy annak mondott szervezeteket. És ilyen haszonra a környezetvédő civilektől nem számít.

*szerkesztő megjegyzése

Forrás: greenfo.hu