Elfogadta az Országgyűlés az új hulladéktörvényt

A jogszabály indoklása szerint a központi hatósági árszabályozás 2014. január 1-jei bevezetésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet végezni. A jogszabály alapján 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal.

A tervek szerint 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat, melyeket a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni. Az energiahivatalnak minden év szeptember 30-áig kell elküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.

A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.

A jogszabály szerint a háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések csak 2015-ben lépnek életbe.

Megelőzés és újrafeldolgozás. Az indoklás szerint a törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. A szabályozás szerint tilos az országba veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni. A szemétszállítási díj és díjhátralék, a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így behajtásuk érdekében az adóhatóság jár el.

Az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hétfői záróvitában kifejtette: a törvényjavaslat az uniós előírások magyarországi átültetése, miközben tekintettel van a magyar érdekekre is. Ilyen érdeknek nevezte a fokozott állami és önkormányzati szerepvállalási lehetőséget, a lakosság érdekeinek figyelembevételét, valamint azt, hogy úgy teljesüljenek az uniós előírások, hogy a magyar környezeti állapotok javuljanak és a kötelezettségszegési eljárás is megszűnjön.

forrás: mno