Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 6 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kína már nem a világ szemetese, és ezt megérzi a világ

  • 2018. szeptember 08.
  • PKata

Kínába szemetet importálni eddig pénzügyileg kedvező eljárás volt. Ezeket alapanyagként felhasználva olcsóbban tudtak terméket előállítani, szemben a fejlett országokkal. A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon. 2016-ban 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak körülbelül 18 milliárd dollárért.

 

 

Ennek vége, és ez a lépés várható volt, Kína már a évekkel ezelőtt, a zöld kerítés program indításakor jelezte, hogy szép lassan nem kérnek több hulladékot. Persze a szemétexportáló országok ( USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország) Pató Pál fokozatba kapcsoltak, és lassan belefulladnak a feltorlódó hulladékhegyekbe.

  • Oregon államban 10000 tonna újrahasznosítható hulladék keletkezett a kínai zárás óta, és ez a teher törvényt bontott. Eddig tiltották az ilyen jellegű hulladék szeméttelepen való elhelyezését, de most 26 cég speciális engedélyt kapott. Nyilván ez nem tarthat örökké, de jobb megoldást még nem találtak.
  • Írország szintén kritikus a helyzet: 2016-ban a műanyaghulladékuk 95 százaléka Kínában landolt, most új helyet kell találniuk ennek a mennyiségnek.
  • A kanadai Calgaryban többezer tonna szemét gyülemlett már fel a tárolókban és konténerekben
  • A szintén kanadai Halifaxban 300 tonna műanyagot égettek el a szeméttelepen, mert már képtelenek voltak ezt a mennyiséget fizikailag tárolni.
  • Ausztrália újrahasznosítható szemetének 30 százalékát küldte Kínába, 2016-17-ben körülbelül 1,2 millió tonnát.
  • A legpontosabbnak tűnő becslések alapján 2030-ig 111 millió tonna szemétnek kell új helyet találnunk, mert ennyit nyelt volna el Kína, ha nem hozzák be a tiltást.

 

 

Az első pánikszerű válasz más lerakóhelyek keresése volt, Laosz, India, Banglades, Kambodzsa, Mianmar, Fülöp-szigetek, Vietnám, valamint Thaiföld és Pakisztán lehetnek újabb célpontok.  Egy darabig ezzel elodázható a megoldás, de a kozmetikázott számok mögött ott emelkednek a szeméthegyek, amelyekkel kezdeni kell majd valamit. 

 

Brüsszel tavasszal reagált, természetesen egy jövőbe nyúló tervezettel

  • Betiltanák egyebek mellett a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozok csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesznek forgalmazhatók.
  • Az EU országainak 2025-re (!) gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90 százalékának begyűjtéséről. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni. 
  • Theresa May brit miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy országa 25 éven belül betiltja az elkerülhető műanyaghulladékokat. 

 

Gyors, és hatásos intézkedések!

 

Forrás: https://verde.444.hu