Kéretlen reklámok a postaládában?
A postaládákba tömött kéretlen hirdetésekrõl szondázza a közvéleményt a kormány sms-kampányának e heti, utolsó elõtti kérdése. Arra várják a választ, hogy törvény büntesse-e azt a céget, amely a határozott jelzés ellenére bedobja a szórólapját."
A kéretlen reklámok elszaporodását az elektronikus levelezéseknél már
megelégelték, küldésüket hozzájáruláshoz kötötték. A postaládák
megtömését azonban nem szabályozza semmi. Miután ez az egyik legolcsóbb
hirdetési lehetőség, a cégek akkor is élnek vele, ha a szórólapok
nagyon nagy része a kukában köt ki, esetleg fontos számlákkal,
levelekkel együtt. Különösen igaz ez az olcsó, egylapos reklámokra.
Elterjedésüket az sem akadályozta, hogy a zömében szemétté váló
szóróanyag után kilónként húsz forintot kellett fizetni.
Több helyen kifejezetten az ingyenes prospektusok, reklámok számára alakítottak ki kosarat a kapuban, a hirdetők azonban ezt kikerülik, ők természetesen be akarnak jutni a postaládákba. Sajátos módon, ha valaki a kéretlen hirdetés miatt panaszkodik, éppen az jelent pozitív visszajelzést a reklámozónak. Bizonyíték arra, hogy az üzenet megérkezett a címzetthez. Több panasz érkezik amiatt is, hogy a hamar megtelő postaláda felhívja a betörők figyelmét: a tulajdonos napok óta nincs otthon.
A törvényi szabályozás ugyanakkor nem lesz egyszerű, hiszen a szórólapokon legtöbbször csak a hirdető cég van feltüntetve, a terjesztő nem. Kérdéses, kit lehetne büntetni, ha a tiltás ellenére is bedobják a figyelemfelkeltő cetliket, újságokat. Különösen érdekes lesz a helyzet a választási kampány idején, amikor politikai szórólapok landolnak a postaládákban.
Forrás: NOL
Több helyen kifejezetten az ingyenes prospektusok, reklámok számára alakítottak ki kosarat a kapuban, a hirdetők azonban ezt kikerülik, ők természetesen be akarnak jutni a postaládákba. Sajátos módon, ha valaki a kéretlen hirdetés miatt panaszkodik, éppen az jelent pozitív visszajelzést a reklámozónak. Bizonyíték arra, hogy az üzenet megérkezett a címzetthez. Több panasz érkezik amiatt is, hogy a hamar megtelő postaláda felhívja a betörők figyelmét: a tulajdonos napok óta nincs otthon.
A törvényi szabályozás ugyanakkor nem lesz egyszerű, hiszen a szórólapokon legtöbbször csak a hirdető cég van feltüntetve, a terjesztő nem. Kérdéses, kit lehetne büntetni, ha a tiltás ellenére is bedobják a figyelemfelkeltő cetliket, újságokat. Különösen érdekes lesz a helyzet a választási kampány idején, amikor politikai szórólapok landolnak a postaládákban.
Forrás: NOL