Kelet-Európa az EU-s energiahatékonysági, levegőminőségi és hulladékgazdálkodási célok ellen
Hat kelet-európai tagország közösen száll szembe a kötelező EU-s szintű, 2030-ig megújítandó energiahatékonysági célirányokkal, és szorgalmazza a javasolt levegőminőségi és hulladékkezelési célok enyhítését.
Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária képviselői közös álláspontot foglaltak el a jelenlegi három EU környezetvédelmi dossziét illetően kedden, Pozsonyban.
Az ún. V4+csoport (visegrádi négyek + Románia és Bulgária) erejüket egyesítve szeretnék helyzetüket erősíteni a 2030-ig esedékes, az energiahatékonysági célokat, az új levegőszennyezési kvótát és a 'körkörös gazdaság' csomaghulladék-hasznosítást illetően. Az Európai Bizottság 'tiszta levegő' és 'körkörös gazdaság' projektjei ambiciózus és kötelező érvényű teljesítési célkitűzéseket tartalmaznak 2030-ig, többek között - a 2005-ös szinthez képest - 81%-os CO2 csökkentést és 70%-os települési hulladék-újrahasznosítást.
A levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó célok „túlságosan nagyratörőek és teljesítésük a regionális és az országokon belüli körülményekhez viszonyítva gazdasági kihívást jelentene” - fogalmazták meg a közös nyilatkozatban, hozzátéve, hogy ha kell, közös erővel lépnek fel annak érdekében, hogy a célokat „elfogadhatóbb szintre” csökkentsék.
A 2030-ra kitűzött hasznosítási célokat is túlzott mértékűnek vélik, és vagy meghosszabbított időkeretet vagy új célkitűzéseket kívánnak elérni, amelyek „az egyes államok lehetőségeihez” igazodnának.
Az országok abban is megegyeztek, hogy 2030-ig csak egy kötelező érvényű CO2 csökkentési célt támogatnak, amelyet „teljesíthető mértékben és technológiailag semleges módon” kellene meghatározni. Továbbá szeretnék, hogy a jelenleg folyó, kibocsátással kapcsolatos szabályozások 2020. után is folytatódjanak.
A találkozót három héttel azelőtt tartották, hogy az EU vezetőknek véglegesíteniük kell a klímával kapcsolatos és az energiahatékonysági célokat. A V4+országok hangsúlyozták, hogy szükségesek további párbeszédek annak érdekében, hogy a célok megfelelő mértékben és „reálisan tükrözzék a regionális szükségleteket és az adott körülményeket”.
Lengyelország új miniszterelnöke, Ewa Kopacz hangsúlyozta, nem fog beleegyezni olyan EU-s energiahatékonysági és a klímaváltozást érintő előírásokba, amelyek „plusz költségeket jelentenek a gazdaságnak, és megnövelik az energia árát a fogyasztók számára”.
Forrás: endseurope.com
