Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 8 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Itt van az antropocén korszaka

  • 2016. szeptember 06.
  • PKata

antropocén1Hamarosan hivatalosan is kimondhatják, a 11.000 évig tartó holocén után új földtörténeti korba léptünk: az ember korába. A tudósok által antropocénnak, vagyis az ember korszakának nevezett földtörténeti korral kapcsolatban már csak az a kérdés, mikor is kezdődött.

 

Az ember korszaka, vagyis az antropocén felvételét javasolta a földtörténeti korok közé a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által megbízott munkacsoport a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson, mivel úgy vélik, a holocén kor, amely az első jégkorszak után kezdődött, a 20. század közepén véget ért.

Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Érvelése szerint az emberi tevékenység mértéke elérte a természetes hatásokét. Azóta rendszeresen használják a fogalmat, hivatalosan azonban csak a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) nevezhet el egy korszakot – írja az MTI. A következő két-három évben a kutatók azt vizsgálják, milyen, a Föld rétegeiben lévő anyagok, minták szolgálhatnak az új földtörténeti korra való egyértelmű utalásként. Lehet ez műanyag, atomfegyver-kísérletekből hátramaradt anyag vagy ipari termelésből származó szálló por.

antropocén

Az új korszak tudomásul vétele a tudósok szerint azért indokolt, mert az emberiség olyan nyomokat hagyott hátra, amelyek már elérték a természeti hatások szintjét – visszavonhatatlanul belenyúltunk a Föld életébe. Az eltérések jelentősek az elmúlt 11.000 évben stabil holocén korhoz képest, ezért szükség van arra, hogy ezt a más világot új korszaknak nevezzük el – vélik a tudósok.

Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás, a műanyag, az alumínium, a betonrészecskék, a szálló hamu elterjedése, a radioaktív csapadék, valamint állat- és növényfajok korábban példa nélküli globális elterjedése.

A változások geológiailag is tartósak és gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, így az új korszak már nem kérdés, csak az, hogy mikortól is számítsák. A tudósok most úgy gondolják, az leginkább indokolt a 20. század közepe lenne, egészen pontosan az első atombomba bevetésének napja. Az 1945. július 16-án történt esemény hatásai ugyanis világszerte kimutathatók.

 

Forrás: http://www.piacesprofit.hu

Kép forrása: https://hu.pinterest.com