Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 8 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékhalál - kukába a nejlonzacskóval

  • 2016. július 26.
  • sklania

Ami a vásárlónak kényelmes, a természetnek pusztító: egyre több gondot okoznak a milliószám eldobott műanyag szatyrok. A világon hetente 37.000 millió (!) nejlontasak kerül forgalomba.Franciaország drasztikus lépésre szánta el magát, és az EU is próbál változtatni. Ritka kivétel, amiben a magyar szabályozás megelőzi korát.

Az első lépést Írország tette meg, most pedig Franciaország követi: július elsejétől Korzikától Bretagne-­ig betiltották az egyszer használatos zacskók alkalmazását. A francia döntés évente 17 milliárd darabos kibocsátást érint, amiből egy átlagos esztendőben 8 milliárd közvetlenül a természetben landolt ez idáig. Az új szabályozást tíz évig tartó előkészítés előzte meg, a bevezetés mégis fél évet csúszott, eredetileg már januártól élt volna a teljes kereskedelmi szektort érintő tilalom. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a váltás 300 millió eurós költséggel jár, és végső soron áremelkedést okoz, többek között azért, mert a boltok két évre való zacskókészlettel, illetve megrendeléssel rendelkeznek, és az ebből adódó veszteségeiket nem fogják lenyelni.

 Népszabadság szerint aki továbbra is zacskóba akarja csomagolni vásárlását, megteheti, de kénytelen lesz szerves anyagból készült, könnyen lebomló fóliát használni (a hagyományos, kőolaj­alapú fólia a vastagságától és a felhasznált adalékoktól függően akár 400 évig is szennyez). A tilalom a 10 liternél kisebb űrtartalmú, 50 mikronnál vékonyabb anyagú, vagyis ténylegesen egyszer használatos fóliákat érinti.

A kémiai víz- és levegőszennyezők után a műanyag zacskók teszik ki a legelterjedtebb környezetszennyező anyagot a világon. A boltban még praktikusnak gondolt hordozó eljutott már az Északi- és a Déli-sarkvidékre, a tenger mélyebb zónáiba és a Himalája csúcsaira is. A tengerparti uszadéknak a tíz százalékát, a tengerben lebegő szemétnek pedig a háromnegyedét teszi ki. A madarak fészket építenek belőle, amitől a tojásaik befüllednek, a halak és a teknősök megpróbálják megenni (előbbiek a felaprózódott műanyagdarabokat, utóbbiak a medúzának nézett egész zacskókat fogyasztják – a végeredmény mindkét esetben ugyanaz, a műanyag megjelenik a táplálékláncban), a fókák és a delfinek rendszeresen belegabalyodnak – minderre ritkán gondol, aki az otthonról hozott szatyor vagy kosár helyett tép magának egy zacskót a pénztárnál a kényelem jegyében.

Egy korábbi adat szerint a világon hetente 37 milliárd nejlontasak kerül forgalomba.

 

Műanyag zacskók elleni harc

A globális károkkal az európai országok közül először Írország nézett szembe, ahol 2002-ben olyan magas adót vetettek ki a környezetkárosító csomagolásra, amivel gyakorlatilag kiszorították az üzletekből. A darabonkénti sarc 22 euró­cent (mai árfolyamon mintegy 70 forint). Ennyi pénzért az írek már hajlandók mérlegelni: az új közteher bevezetésétől számított öt év alatt teljesen átalakították a vásárlási szokásai­kat, vagyis eltűnt az eldobható és győzött a saját, általában újrahasznosított textilből készült cekker. Az eredmények pedig azonnal látszódtak: hetek alatt 90 százalékkal csökkent a közterületi hulladék mennyisége.  A skandináv országokban a díjasítással és a tudatformálással értek el szép sikereket, ott a fejenkénti éves zacskófogyasztás négy darabra redukálódott, ugyanez a mediterrán országokban 80, Lengyelországban 400 darab/fő/év.

Előbb-utóbb minden uniós tagállamnak ki kell alakítania a maga zacskópolitikáját, mivel egy uniós rendelkezés alapján az egyszer használatos nejloncsomagolást 2018-ig száműzni fogják – kivételt itt is csak a biológiailag lebomló alapanyagú, illetve a higiéniai okokból (például a péksüteményeknél) használt vékonyfólia jelenthet. Az EU területén évente 100 milliárd, azaz lakosonként 200 darab zacskó fogy, 89 százalékuk egyszer használatos. 2019-re 90, 2025-re pedig 40 darab az előirányzat. A legkeményebb célkitűzés pedig az, hogy 2018 végétől a nejlonzacskót és -szatyrot sehol sem szabad ingyen adni.
 


Amiben Magyarország éllovas


Kevés olyan környezetvédelmi részterület van, ahol Magyarország megelőzte a korát, de a zacskó- és szatyorszabályozás ilyennek számít. 2005-ben környezetvédelmi termékdíjat vezettek be nálunk az eldobós szatyrokra – a díj háromliteres űrméretig 3, három és 20 liter között 10, 20 liter fölött pedig 25 forint darabonként –, amelynek következtében a boltok többnyire pénzért adják ezt a csomagolást. Az intézkedés egyelőre csupán félsikert eredményezett. Továbbra is naponta 1,2-1,3 millió zacskó kerül forgalomba, viszont a magyar előírások nagy vonalakban így is megfelelnek az uniós elvárásoknak, már csak a vásárlói tudatformáláson és tájékoztatáson kell változtatni. A részleteket egy kormányrendelet fogja tartalmazni, amelynek a tervek szerint júniusig el kellett volna készülnie.

forrás:

http://nol.hu/tud-tech/kukaba-a-nejlonzacskoval-orokre-1624849