Hogyan tovább termékdíj ügyben?

"A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium október 19-én kapta kézhez az Európai Bizottság hivatalos levelét, amely figyelmeztetésben részesítette hazánkat a termékdíjas szabályozás módosításával kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A Minisztérium álláspontja szerint a Bizottság nem az idén januártól hatályos jogszabály tartalmával kapcsolatban emelt kifogást, hanem egy eljárási kérdésben adott hangot véleményének. A levél nyomán párbeszéd indul meg Brüsszel és Budapest között a vitás kérdés rendezésére.

Az Italdoboz-gyártók Európai Szövetsége október 18-án - tehát a hivatalos brüsszeli tájékoztatást megelőzően - közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy az Európai Bizottság a darabalapú termékdíj bevezetésével kapcsolatban figyelmeztetésben részesítette hazánkat. A tárcához érkezett levélből azonban az derül ki, hogy Brüsszel nem a termékdíjas szabályozás idén januártól hatályos módosítása ellen emelt panaszt, hanem egy eljárási szabály, az úgynevezett bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A mostani brüsszeli döntés nem vonja maga után a termékdíjas szabályozás tartalmi felülvizsgálatát. Az eljárási vita megoldási módjáról párbeszéd kezdődik a Bizottság és a magyar kormány között.

A magyar termékdíjas szabályozás 2005. január 1-jei változásának lényege, hogy az italcsomagolásoknál a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel. A csomagolásokon belül egyre nagyobb arányt jelentenek az italok csomagolásai, elsősorban pedig az eldobható palackok, dobozok. Évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi szemétként. A termékdíjas szabályozás módosítása ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését és a visszaváltási rendszerek erősítését célozza.

A darabalapú díjtétel az eldobható italcsomagolásban lévő italok árának növelésével, vagyis a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését. A jogszabály nyomán már az elmúlt hónapokban is jelentősen visszaesett a dobozos sörök és a nem visszaváltható csomagolású üdítők forgalma.

A termékdíjas szabályozás kapcsán Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége fordult Brüsszelhez."


Forrás: www.mfor.hu











Brüsszeli intő: Persányi személyesen felelős

"A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) főtitkára szerint előre megjósolható volt az Európai Bizottság figyelmeztetése.

"A notifikációs eljárás egyfajta előzetes tartalmi kontrol, amelynek célja az országok jogalkotási gyakorlatának összehangolása az uniós irányelvekkel. Egyes jogszabályok elfogadását, vagy módosítását megelőzően ezért valamennyi uniós tagállam köteles megküldeni annak tervezetét az Európai Bizottságnak." - nyilatkozta a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége főtitkára. Kiss Gáborné szerint valószínűleg a jogszabály koncepcionális hibái, és az Európai Unió irányelveivel ütköző diszkriminatív és piackorlátozó rendelkezései miatt a környezetvédelmi tárca egyszerűen nem merte vállalni az előzetes uniós kontrolt.

Az európai szakmai szervezetek szerint a magyar termékdíjas jogszabályok ellentétesek a közösségi joggal

Az Európai Alkoholmentes Italgyártók Szövetségeinek Egyesülete (UNESDA) tavaly két alkalommal is levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben komoly aggodalmának adott hangot a termékdíjas szabályozás módosításával kapcsolatban. Alain Beaumont főtitkár kifejtette, hogy brüsszeli szakértők szerint a magyar termékdíj törvény nincs összhangban az európai joggal: akadályozza az áruk Európai Unión belüli szabad mozgását, megsértve ezzel az egyik legfontosabb közösségi alapelvet.

Alain Beaumont hangsúlyozta: "Az Európai Unió lényege az egységes piac, amelynek alapja a szabad kereskedelem és árumozgás. A tagállamok és az európai intézmények emellett tették le a voksukat. Sajnálatos, hogy a magyar termékdíj-törvény figyelmen kívül hagyja az unió egyik legfontosabb alapelvét."

Beláthatatlan gazdasági következmények

A italgyártók a tavalyi jogszabálymódosítást megelőzően számos alkalommal írásban jelezték szakmai észrevételeiket a környezetvédelmi tárcának. A MÜSZ főtitkára kiemelte:

"Mintegy kéttucat levelet, beadványt, szakmai értékelést és tanulmányt küldtünk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak. Érveinket azonban minden alkalommal figyelmen kívül hagyták, megoldási javaslatainkat félresöpörték. Jó lenne, ha az Európai Bizottság mostani figyelmeztetését végre a szaktárcánál is komolyan vennék, és mellébeszélés helyett vállalnák a felelősséget a kialakult helyzetért. A brüsszeli kritika ugyanis amellett, hogy jelentősen rontja országunk nemzetközi megítélését, súlyos gazdasági konzekvenciákkal járhat. Amennyiben az Európai Bíróság kötelezi a magyar államot a kifogásolt jogszabály megsemmisítésére, az érvényét vesztő rendelkezések alapján korábban beszedett több milliárd forint összegű termékdíj kamatostul visszajár a cégeknek, tovább növelve az államháztartási hiányt. És akkor még nem számoltunk azokkal a milliárdos kártérítési perekkel, amelyeket a törvény diszkriminatív rendelkezései miatt a piacon hátrányba került gyártók, importőrök indíthatnak a magyar állammal szemben."

Az elmaradt notifikáció miatt indult uniós eljárás megnyitja a lehetőséget arra, hogy Magyarországon a csomagolási tevékenységre vonatkozóan új törvényalkotás induljon meg. Az alkoholmentes italgyártók szerint a hulladékok mennyiségének csökkentését és környezetbarát hasznosítását azonban csak egy új, az európai irányelvekkel harmonizáló szabályozás megalkotása garantálhatja. A felhalmozódó hulladékmennyiség csökkentése közös érdek, ezért az élelmiszeripar, és azon belül az alkoholmentes italgyártásban érdekelt vállalatok továbbra is felajánlják szakmai támogatásukat és széleskörű nemzetközi tapasztalataikat."




Forrás: www.ma.hu