Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fellángolt az hulladékégető építő kedv

  • 2006. július 05.
  • humusz

incinerat1Miközben majd minden magyarországi hulladékégetõ nevéhez lakossági tiltakozó akciók és komoly környezeti kockázatok fûzõdnek, újabb nyolc nagy hulladékégetõ felépítésével számol a Környezetvédelmi Minisztérium. A sokat bírált Országos Hulladékgazdálkodási Terv, így fogalmaz: "nagyvárosok közelében megépíthetõ (...) legfeljebb 6 települési hulladékégetõ létesítése" a terv, amelyet további két veszélyes hulladékégetõ ötletével bõvít a dokumentum.

A helyzet azonban még ennél is rosszabb.

 

Mintha a cégek és az önkormányzatok kedvet kaptak volna az égetők építésére - fogalmaz egy minisztérium tisztségviselő. Körbetekintve az országban több mint egy tucat település neve kapcsán merült fel új lakossági vagy veszélyes hulladékégetők építése:

  • Inota

  • Orosháza környéke

  • Szeged

  • Hajdúböszörmény-Debrecen

  • Tatabánya

  • Pécs

  • Gyöngyös

  • Dunakeszi

  • Miskolc

  • Sajókaza

  • Rudabánya

  • Győr

  • Komárom

A tervekből valahol már megvalósíthatósági tanulmányok is születtek, másutt az engedélyezési eljárás is a végére ért, van azonban ahol a terv még csak ötlet szintjén jelentkezik.

Mindenesetre az kijelenthető hogy, ennyi égetőre nincs szüksége az országnak, és ha komolyabban megfontoljuk egy új égető sem szükséges. A hulladékégetés technológiája más országokban közel sem olyan népszerű, mint hazánkban. Az Egyesület Államokban a korábbi építési láz mára alábbhagyott. A tudományos bizonyítékok és a lakossági tiltakozás hatására, a korábban működő 6200(!) kórházi égetőből ma már csak 150 működik, a lakossági hulladékégetők közel felét is bezárták már. Sajnálatos, hogy Magyarország akkor kezd új égetők építésén töprengeni, amikor az Egyesült Államokban, belátva azok környezeti problémáit éppen a bezárásuk van napirenden.

Természetesen komoly érdekek állnak az égetők építése mögött, nem véletlen, hogy Európában több helyen is égetési láz van. Megfontolandó azonban az is, hogy csak Németországban több száz civil szervezet harcol a hulladékégetés ellen és Magyarországon is kezd erősödni az égető ellenes mozgalom. A dorogi- veszélyes hulladékégető neve mindenki előtt ismerősen cseng. Az ország elvileg legmodernebb égetőjében évente történnek „rendkívüli események", Szentgotthárdon a határra tervezett égető ellen nem csak a lakosság, hanem az önkormányzat is tiltakozik. Nyergesújfalun pedig hat település is népszavazást tartott a hulladékégető cementgyárról és a térség többsége döntő arányban elutasította azt. Az inotai égető előtt helyi lakossági csoportok tiltakoznak, Győr-Bácsán pedig a többszörös határérték-túllépések kavarnak vihart.

A hulladékégetés ellen nem csak a civil szervezetek, de nemzetközi orvos csoportok is tiltakoznak. A hulladékégetés elleni fellépést jól magyarázza, Michael Meacher, korábbi brit környezetvédelmi miniszter kijelentése: "Az égetőkből kikerülő anyagok rendkívül toxikusak. Némelyek közülük rákkeltő. Tudományosan bizonyított, és tisztában vagyunk vele, hogy nincs olyan alacsony határérték, amely alatt megengedhetnénk ezen anyagok kibocsátását.". Több tucat tanulmány bizonyítja ma már az égetőkből kikerülő anyagok veszélyességét, és az emberi egészségre kifejtett romboló hatását. Orvosi kutatások szerint az égetők közelében élő embereknél magasabb a rákos és légúti megbetegedések aránya. Jól mutatja, hogy mennyire nem vagyunk urai a technológiának, hogy a kéményből kikerülő több száz vegyületből mindösszesen hetet mérünk folyamatosan.

Az égetők azonban nem csak a környezetre és az emberi egészségre jelentenek veszélyt. Rendkívül tőkeigényesek és ha nem működnek teljes kapacitással akkor könnyen gazdaságtalanná válhatnak. Éppen hulladékéhségük miatt gátolják az újrahasználati rendszerek elterjedését is és azt a látszatot keltik mintha a hulladék „eltüntethető" lenne, holott csak átalakul légszennyező anyagokká és toxikus salakká.

Az érvek ellenére mégis Magyarországon egy tucat település neve kapcsán merült fel új hulladékégető építése és akkor még nem beszéltünk a kórházi égetőkről, a cementgyári égetésről, a hőerőművekben történő együttégetésről, amelyek mind napirenden vannak. Fellángolt az égető építő kedv az országban, de ezeket a lángokat el kell fojtani - csak Franciaországban több ezer ember idő előtti halálát vezetik vissza az égetőkből kikerülő dioxinokra. Új környezetszennyező égetők, vagy a megelőzésen, újrahasználaton alapuló valódi hulladékgazdálkodás? A jövőnk a tét.

 

Bővebb információ:

Hulladék Munkaszövetség:

Balogh Emese: 06/1 - 386 -26 - 48 (EU)

Szuhi Attila: 30/563-7749 (hazai helyzet)