Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A divat világában is menő az újrahasználat

  • 2015. február 09.
  • mese
Szerző: 
mese

A magyar ruházati piac résztvevői évek óta keseregnek, mivel a hazai vásárlók egyre kevesebbet költenek öltözködésre. Viszont ha a piac nem növekszik is, egy bizonyos terület, a használtruha-biznisz szépen fejlődik.

Nem hulladék

Az első turkálók több mint 25 éve jelentek meg Magyarországon, mikor is élelmes kereskedők felismerték, hogy az országba behozott holland géprongy bizony még remekül használható emberi „fogyasztásra” is. A jóval kedvezőbb életszínvonalnak és gyorsan változó áruházi kínálatnak köszönhetően Nyugat-Európában mindig is több ruhát lehetett eladni és a fogyasztók kevesebb ideig használták azokat, illetve az évtizedek (néha évszázadok) óta aktív civil szervezeteknek köszönhetően a begyűjtés is megoldott volt.

Nagy-Britannia különösen kiemelkedik évi 2 millió tonnás ruházati fogyasztásával, amivel az ország az unió legnagyobb forgalmát produkálja. A megvásárolt holmik negyede, 500 000 tonna pedig rövid időn belül a szemétben végzi, ezért a korábban főleg határon belüli, szociális céllal végzett használtruha-gyűjtés már jó ideje környezetvédelmi szempontból is rendkívül lényeges a brit kormányok számára. Hiszen amit összeszednek és eladnak, azt nem kell hulladékként feldolgozni, így a helyi önkormányzatok súlyos adóktól menekülhetnek meg, ha rendesen végzik a gyűjtést. Ráadásul számos civil és üzleti szervezet is jól jár a folyamat során. A végén pedig mi, akik fillérekért juthatunk alig használt és sokszor csak pár hónapja vett ruhákhoz.

Az „angol ruha” nem egységes jelző

A magyar használtruha-piac legnagyobb résztvevője egyértelműen a Háda. Mivel aktívan hirdetnek, sokszor olyanok is ismerhetik a márkát, akik nem feltétlenül vásárolnak náluk. Országszerte már 62 üzletet nyitottak, saját webáruházuk is van.

Szinte minden hazai használtruha-hálózat kínálata Angliából érkezik, elvileg tehát ugyanabból válogatnak, mégis vannak különbségek az egyes hálózatok kínálata között. Lakatos Krisztián, a Háda ügyvezetője szerint az lehet ennek az oka, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik beszállítói forrásaikat és ha nem elégedettek, inkább változtatnak.

Nagy-Britannia nagy ország, az egyes térségek ízlésében és vásárlóerejében jelentős különbségek mutatkozhatnak, az angol ruha tehát egyáltalán nem olyan egységes jelző, mint azt gondolnánk. Aki járt már arrafelé, megtapasztalta, hogy Londonban tényleg másképp öltözködnek az emberek, mint Manchesterben. Ahogy egyébként még egy olyan kicsi országban, mint a magyar is komoly eltéréseket tapasztalhatunk ezen a területen mondjuk Sopron és Nyíregyháza között.

A jó kínálat másik kulcsa az értő válogatás. Azt, hogy egy ruha mikor számít divatosnak és jó állapotúnak, nem is annyira könnyű eldönteni, tudás és tapasztalat kell hozzá, főleg, ha nagy mennyiségben, egész nap ezzel foglalkozik az ember. A Háda igyekszik kinevelni saját szakembereit, mivel hosszú távon szeretnék a "turkálós" jelzőt maguk mögött hagyni és ruházati piac teljes jogú szereplőjévé válni. A rengeteg plázában, bevásárlóközpontban nyitott üzlettel a népszerű fashion márkaboltok babérjaira törnek, azt az egyszerre divat- és árérzékeny réteget szeretnék megnyerni maguknak, akik ezeknél a márkáknál vásárolnak.

Tízszeres lehet az árkülönbség

Aki jól ismeri a fast fashion üzletek kínálatát, annak feltűnhetett már, hogy számos esetben ugyanaz a modell egy szezonon belül megtalálható az áruházban és a használtruha-boltban is. Ez a gyorsaság a rendszer összehangoltságának köszönhető, a leadástól számítva az egyes holmik akár három héten belül a magyar használtruha-üzletekbe kerülhetnek, ami bizony tényleg komoly versenyre késztetheti a nagy márkákat. Más kérdés, hogy a méretek között nem válogathatunk a kedvünkre, rá vagyunk bízva a vakszerencsére.

Persze a tisztított, használt holmikkal együtt járó jellegzetes szag és a „más levetett ruhája” bélyeg még mindig sokakat távol tart ezektől az üzletektől. Pedig hatalmasat fejlődött a piac, a belvárosi és plázás helyszínek valóban hozzák az átlagos ruhaüzlet minőségét minden szempontból. És akinek fontos, hogy kevés pénzből sok különleges vagy szuperdivatos ruhája legyen, az bizony itt megtalálja a számítását. Aki pedig ügyes, félelmetesen drága luxusmárkák darabjait is kifoghatja, sőt, egy közvetítői kereskedői réteg is kialakult és egyre növekszik – ők a kilós turkálók kínálatából fölözik le a legjobb darabokat és adják tovább őket némi haszonnal.