Boldogok a hulladékmentesek…
Földünk új divatnak örvend. A szó legszorosabb értelmében, ugyanis úgy tűnik, egyre inkább menő elutasítani a műanyag szívószálat vagy saját bögrébe kérni a kávét, csökkentve ezzel a szemetelést. Vannak, akik olyannyira belemelegednek a hulladékmentességbe, hogy kozmetikumaikat és takarítószereiket is maguk készítik. Megvizsgálva a pszichológiai oldalát rájövünk, hogy az effajta környezettudatosság nemcsak a bolygónknak, hanem a lelkünknek is jót tesz. A mindset pszichológiai szaklap cikkéből kiderül, hogyan üthetsz két legyet egy csapásra.
Nem új keletű a gondolat, miszerint komoly terhet róvunk a Földre civilizált világunkkal. A környezeti terhelést azonban sokszor úgy képzeljük el, mint hatalmas gyárak feketén füstölgő kéményeit. Ezzel egy időben pedig tiszta lelkiismerettel vesszük át a pékségben a nejlontasakba kötött kifliket, fogadjuk el a csapostól a sörünket műanyag pohárban vagy épp csomagoljuk csemetéinket fél napon át hordható papírpelenkába. A sok kicsi sokra megy elvét feledve gyakran gondoljuk, hogy nem a mi kukánk tartalma fogja tönkretenni számos állatfaj élőhelyét és beszennyezni az óceánokat.
A fenti jelenség nem ismeretlen azoknak, akik jártasabbak a szociálpszichológiában. Néhány interneten keringő környezetvédő mémnek köszönhetően bárki elkezdheti megsejteni a pofonegyszerű szociálpszichológiai torzítást. Bár a környezettudatos cselekvéseink és a látható eredmény közt óriási szakadék tátong és ez gátolja a motivációnkat, nem szabad megfeledkeznünk a társas lazsálás jelenségéről.
MIVEL A KÖRNYEZET VÉDELME MINDANNYIUNK FELADATA, GYAKRAN AZT ÉREZZÜK, HOGY EGYEDÜL KEVESEK VAGYUNK HOZZÁ, A MI SZEREPÜNK ELENYÉSZŐ.
Ám ha mindenki ezt érzi, ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, s mindenki vállat vonhat a Föld sorsa fölött.
Mi a pszichológiája?
A fogyasztói társadalom az emberek „szerzési ösztönére” és a birtoklás örömére alapozva reklámok segítségével hiteti el velünk, hogy a fogyasztás, a vásárlás, a „szerzés” nagyban hozzájárul a mi boldogságunkhoz. A mai értelemben vett fogyasztás pedig rengeteg egyszer használatos termékkel, temérdek csomagolóanyaggal, nem újrahasznosítható hulladékkal jár. Ez pedig következményekkel.
Az elsődleges következmények azok, amelyek számok formájában lebegnek a fejünk fölött. Kutatási eredmények, természetvédő mozgalmak és keserédes mémek, viccek látnak napvilágot, hogy felhívják figyelmünket a Föld állapotára. Cikkünk szempontjából van még egy fontos következmény. Ugyanis a társadalomba is bekígyózott az eldobhatóság. Kapcsolatainkra is így tekintünk, pedig nem azok, ahogyan a bolygónk sem az. A „munkaerőpiac” kifejezés gyönyörűen szimbolizálja, ahogyan bizonyos esetekben a munkáltató a dolgozó emberekre tekint.
EMBERI KAPCSOLATAINKBAN, BARÁTSÁGAINKBAN LEGALÁBB OLYAN FONTOS A FENNTARTHATÓSÁG, MINT A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN.
Lássuk, mik a környezettudatos és hulladékmentes életmód pszichológiai előnyei!
Jó hír, hogy remek új tendenciával is találkozhatunk: egyre több a környezetbarát termékeket forgalmazó webshop, divat lett kiváltani egyszer használatos és műanyag tárgyakat természetes anyagból készült és/vagy tartós darabokkal, illetve helyi termelőktől vásárolni. Sokan váltanak olyan megoldásokra a háztartásban is, amik bár előkészületet és olykor többletmunkát is jelentenek, de minimalizálják a keletkezett hulladékot.
AZT HIHETJÜK, HOGY EZEK AZ EMBEREK CSUPÁN A KÖRNYEZETÉRT KÉPESEK „SANYARGATNI” MAGUKAT.
Mielőtt szánni kezdenénk őket, vegyük sorba azokat a pszichológiai előnyöket, amiket nem élhetünk meg, ha mindig engedünk a fogyasztói társadalom nyomásának. Seyfang 2004-es vizsgálata számos olyan motiváló tényezőt tárt fel, ami arra sarkallja az embereket, hogy környezettudatosan viselkedjenek (a vizsgálatban helyben termelt organikus élelmiszerek vásárlásáról volt szó). A vizsgálati alanyok a helyi értékek és a hagyományok ápolásán túl az egészségi tényezőkkel is érveltek, sőt, úgy gondolták, hogy tetteik jó ízlést és kifinomult személyiséget sugallnak.
Tárgyainkhoz fűződő kapcsolatunk egy kedvelt pszichológiai téma. Az úgynevezett tárgykapcsolati elméletek Freud óta tárnak fel újabb és újabb perspektívákat. Tagadhatatlan, hogy tárgyaink sokszor nem csak funkciójuk betöltését szolgálják az életünkben. Lehetnek emlékek, jelképek vagy szimbólumok is. Sok esetben mi vetítünk rá a tárgyakra gondolatokat, érzéseket, tehát projektálunk. Így válnak tárgyaink nőiessé vagy férfiassá, vidámmá vagy komorrá. Ennek fordított esete, mikor tárgyaink tulajdonságait magunkra vonatkoztatjuk és személyiségünkbe olvasztjuk, azaz introjektálunk. Nem csoda tehát, hogy adott személyiségű embereket rájuk jellemző tárgyak vesznek körül. Mégis hogy jön ehhez a környezetvédelem? Eldobható tárgyainkkal általában nem alakítunk ki a fentiekhez hasonló viszonyt, így nem tudjuk bennük meglátni a magunk képét.
HA TÖBBSZÖR HASZNÁLATOS TÁRGYAKKAL VESSZÜK KÖRBE MAGUNKAT SZEMÉLYISÉGÜNKRŐL EGY TISZTÁBB, ÁRNYALTABB KÉPET FESTHETÜNK MAGUNK ÉS MÁSOK SZÁMÁRA IS.
Ugyanis ezek általában testreszabhatóbbak, változatosabbak, mint eldobható társaik.
Egy tovább használható tárgyat könnyebb megszeretni és ragaszkodni hozzá. Az általunk birtokolt tárgyakat sokszor énünk egy kiterjesztett részének érezzük, ezért hozzá való viszonyulásunk többnyire érzelmi alapú. Környezettudatos életmódot folytatva sok olyan holmit beszerezhetünk, amelyek örömmel töltenek el bennünket hosszú időn keresztül.
Selejtezz! Ha megtanulunk nemet mondani a túlfogyasztásnak, könnyebben meg tudjuk teremteni azt a tárgyi környezetet, amire valóban szükségünk van. Ha csak az igazán szükséges dolgok vesznek körül, figyelmünk is koncentráltabb, mélyebb lehet, fellélegezhetünk. A rend pozitív hatásairól nem is szólva.
Hasznosíts újra kreatívan! Egyre többször hallani a hulladékmentes irányzatról. Azok, akik ezt igyekeznek követni, nagy gondot fordítanak az újrahasznosításra a saját otthonukban is. Előfordul, hogy például egy kilyukadt zokni kis segítséggel mosogatószivacsként kezd új életet egy hulladékmentes otthonban.
Olyan esetekben élünk át nagyobb flow-t, amikor mi is aktív résztvevők vagyunk, akár fizikailag, akár szellemileg.
HA TEHÁT KEZEINK MUNKÁJÁVAL IS RÉSZT VESZÜNK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN, EGYÚTTAL A MAGUNK BOLDOGSÁGÁÉRT IS TESZÜNK.
Láss tisztán! Elsőre ijesztő lehet, hogy a hulladékmentes élet milyen előrelátást kíván meg az embertől. Zsákok és edények a bevásárláshoz, saját bögre a reggeli kávéhoz és még sorolhatnánk. Ez a fajta tervezés sokaknak lendületet ad a mindennapi teendőkhöz, a rendszeresség pedig szorongáscsökkentő. A felkészültség érzésével tölt el és strukturáltabbnak érezheted az idődet.
A tárgyi környezetünk sokban meghatároz minket, befolyásolja az életünket. Érdemes tehát odafigyelni, hogy mi mindennel vesszük magunkat körbe. A környezettudatos magatartás általában pozitív tevékenységnek számít, ezért sokakat pusztán az a tény is örömmel tölt el, hogy valami jót tehettek egy olyan világért, amit szeretnek. Nagyon biztató, hogy egyre többen figyelnek oda az általuk termelt hulladék mennyiségére. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk: amíg erre a társadalom egyfajta életstílusként vagy hobbiként tekint, követőit pedig olykor megszállottnak vagy bugrisnak tartja, még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Boldogok a hulladékmentesek, de a Föld mindannyiunké.
Felhasznált szakirodalom:
Dúll A. (2009) A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan, Budapest.
Hunyady Gy. (2003): Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó. Budapest.
Seyfang, G. (2004): Local Organic Food: The Social Implications Of Sustainable Consumption. Centre for Social and Economic Research on the Global Environment, University of East Anglia, Norwich.
További felhasznált szakirodalmak itt és itt.
Szerző: Kertész Tamara
Forrás: mindset.co.hu
