Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Betétdíj a borászatban

  • 2007. augusztus 22.
  • humusz

A Varga Pincészet Kft. és a HuMuSz közös közleménye

A Varga Pincészet és a HuMuSz kéri a fogyasztókat, hogy válasszák a betétdíjas csomagolásokat, és a kiürült göngyöleget váltsák is vissza. Ezzel a környezetvédelmet is szolgálják, és a pénztárcájukban is több pénz marad.

A bolygónkon keletkező szemét mennyisége környezetvédelmi katasztrófával fenyeget. Ezt legfeljebb elodázza a szelektív gyűjtés. Igazi megoldást nem jelent a problémára, különösen, ha nincs hozzá belföldi feldolgozó kapacitás. A fejlett országok keresik a hulladékok növekedési tendenciája megtörésének lehetőségét. A német és a skandináv példa mutatja, hogy le lehet lassítani, sőt meg lehet állítani az eldobó csomagolások terjedését. A magyar kormány hosszú időn keresztül mérlegelte egyes termékekre a kötelező betétdíjas forgalmazás előírását. Júliusban a környezetvédelmi tárca lemondott ezekről az intézkedésekről, de a probléma megoldása továbbra sem megnyugtató.

A magyar borászatban mintegy 40 éve működik betétdíjas rendszer, és ma is az üvegpalackban forgalmazott borok nagyobb része többutas csomagolásban kerül értékesítésre. Világviszonylatban is egyedülálló az a közösségi betétdíjas rendszer, ami a magyar borászatban jelenleg működik. A betétdíjas rendszer sajnos önmagában is ritka, de hogy több ezer pincészet közösen használ 7 palackfajtát és ugyanazt a műanyag rekeszt, ez példa nélkül áll a világban.

Az egymással egyébként éles konkurenciában álló pincészetek pedig békés egymás mellett élésben használják a közel 40 éve változatlan közös műanyagrekesz állományt, visszaveszik és újratöltik egymás palackjait.


A Varga Pincészet a visszaváltást és az újratöltést támogatja és alkalmazza. Pincészetünknél alapvető cél, hogy termékeink elérhetők legyenek a magyar családok többsége számára - mondta Varga Péter ügyvezető igazgató. Belföldi forgalmazásunkban így az alacsonyabb költségigényű többutas értékesítés aránya meghaladja a 90 százalékot. Ennek többségét az ágazati közösségi betétdíjas rendszer jelenti, de az országban egyedülálló módon saját betétdíjas rendszert is üzemeltetünk. A gasztronómia részére 1,5 l-es kiszerelésben, saját műanyagrekeszünkben forgalmazzuk az „Ház bora" termékcsaládunkat.

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szerint meg kell állítani az eldobó csomagolások terjedését. A környezetvédő szervezet mindvégig részt vett a betétdíjról szóló társadalmi vitában. Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem lesz kötelező betétdíj, - nyilatkozta Szilágyi László elnök -, mert ezzel az eszközzel az eldobó italcsomagolások 85-90%-át vissza lehetne gyűjteni, sőt az újratöltést is lehetne vele támogatni. Alapvetően igazságtalan, hogy a fogyasztókra áthárítják az italcsomagolás költségeit és a göngyölegek szemétdíját is. Jelenleg 10%-ot sem éri el a szelektív gyűjtés, tehát a csomagolások döntő hányada a szeméttelepeket terheli. Kétségtelen, hogy beruházásigényes a visszaváltó rendszerek kiépítése, de a tőkeerős ágazattól elvárható lenne, hogy érvényesítsék a „gyártói felelősség" és a „szennyező fizet" elvét. Álláspontunk szerint az államnak támogatni kellene ezeket a beruházásokat gazdaságfejlesztési alapokból. Ez sokkal hatékonyabb lenne, mint újabb lerakókat, sőt égetőket építeni európai támogatásból.


A Varga Pincészet és a HuMuSz kéri a fogyasztókat, hogy válasszák a betétdíjas csomagolásokat és a kiürült göngyöleget váltsák is vissza. Ezzel a környezetvédelmet is szolgálnák és a pénztárcájukban is több pénz maradna.


Varga Pincészet Kft

Hulladék Munkaszövetség

Varga Péter

Szilágyi László

 

 

www.vargabor.hu

www.humusz.hu

[email protected]

[email protected]


Háttér

A rendszerváltás előtt az állam szabályozta és ellenőrizte a betétdíjak nagyságát, a palackok pontos formáját, illetve előírta a piaci szereplők kötelezettségeit. Közel 20 éve nincsenek állami előírások, csak gazdasági érdekek és a rendszer működik. A borpiacon működik, mert egy palack visszaszállítása és kimosása 5-6 Ft, míg egy új palack és karton költsége több mint 40 Ft.

Néhány éve még úgy tűnt, hogy a rendszer napjai meg vannak számlálva. A nemzetközi áruházi láncok nem arról ismertek, hogy szívesen alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, ráadásul náluk alapkövetelmény, hogy a szállítók könnyen lecserélhetők, a belföldi termékek importtal kiválthatók legyenek. Több nagy pincészet nem újította fel ezért mosási kapacitását, a betétdíjas rendszer elavultnak tűnt. Az energia árának folyamatos növekedése, ezen keresztül az üveg palackok drágulása, illetve a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése mára alapvetően megváltoztatta ezt a helyzetet.

Németországban több termékre kötelezően előírták a csomagolás visszavásárlását, hazánkban 2005-ben bevezették a kereskedelmi termékdíj rendszert, amely a termelőnél és a kereskedőnél is preferálja a többutas forgalmazást. A díjfizetést az újrahasználat mértékéhez kötik. Ez az arány még elég alacsony (a borászatban idén mindössze 20 %), de évről évre emelkedik és jövőben jelentős elmozdulást is okozhatnak a betétdíjas forgalmazás irányába.