Belefulladunk??

  • 2018. július 04.
  • Csilla
Július 3-a a nemzetközi Műanyagzacskómentes Világnap, és ebből az alkalom már sokadik éve júliusban folyik a legtöbb kampány a műanyagmentes életmód elterjesztése érdekében. Nézzük meg közelebbről, miért is esik egyre több szó manapság a műanyagokról.

műanyag szennyezés

Forrás: Greenpeace

 

Ma már a csapból is műanyag folyik – sajnos nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint is. Minden nap hallunk valami új hírt: már az Antarktiszon is megjelentek a mikroműanyagok, lassan az állatok fő élelmiszerforrása a műanyag lesz, és már nincs olyan hal, amelyikben ne lehetne plasztikot találni. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi történhetett, hogy hirtelen ennyire elszennyeztük a Földet műanyagokkal, miért most kattant rá mindenki a témára. A szomorú igazság viszont az, hogy ez a probléma már nagyon rég ott van, de valamiért csak most kezdünk el vele foglalkozni.

műanyaggal teli gyomrú albatrosz

Műanyaggal teli gyomrú albatrosz a Midway-szigetekről

 

A Hawaii és Kalifornia között található szemétszigetet már az 1970-es években felfedezték, azóta már több ilyen sziget is megjelent, és nem csak számuk, de méretük is növekedett. Azonban ne hagyományos szigetekként képzeljük el ezeket, a valóság ennél sokkal drámaibb. Ugyanis a szennyezés nem koncentrálódik egy meghatározott területre, így felszámolásuk sem egyszerű. Inkább úgy kell elképzelni az óceánt, mint egy nagy műanyag levest. Az UV fény és az áramlások hatására folyamatosan aprózódnak a víztestbe került hulladékok, míg végül már szemnek láthatatlan apró szemcsék lesznek belőlük. Ezek az apró plasztikok pedig úgy működnek, mint egy szivacs, felületükön (ami fajlagosan egyre nagyobb lesz, minél kisebb darabokra esnek szét) megkötik a vízben található káros vegyületeket.

Utánpótlás pedig folyamatosan van, ezért ne is dőljünk hátra az olyan hírek hallatára, hogy elkezdődik a szemétszigetek felszámolása. A hajókról, tengerpartokról, szárazföldekről és folyókból megállás nélkül kerülnek hulladékok a tengerekbe, óceánokból. Ne gondoljuk azt, hogy azért, mert Magyarországnak nincs tengerpartja, mi nem járulunk hozzá ehhez a világméretű szennyezéshez. A tiszai PET Kupa 3 napja alatt is simán összegyűlt 1200 zsák szemét, ráadásul vizsgálatok mutatták ki a mikroműanyag szennyezést. Minden egyes alkalommal, amikor köztéri kukába dobod ki a szemeted, megvan az esélye, hogy az kikerül onnan (szél vagy élőlények által), és bekerül a talajba vagy vizekbe. Azonban nem a hulladék megfelelő elhelyezésében és kezelésében kell keresni a probléma megoldását, hanem a hulladék keletkezésének megelőzésében.

PET kupa

A tiszai PET Kupa termése. Forrás: Recity.hu

 

Nem véletlen, hogy már Európai uniós szinten folynak a tárgyalások az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében, és egyre több országban tiltják be pl. a műanyag zacskókat. Azonban nem elég arra várnunk, hogy a döntéshozók oldják meg a problémát, ezek ugyanis elég lassú folyamatok, elég nagy ellenszéllel (pl. műanyag vagy kőolaj lobbi). A vállalatok között is egyre több vállalást látunk a műanyagok visszaszorítása érdekében, de érdemes ezeket is fenntartásokkal kezelni. A műanyagokkal nem az a fő gond, hogy most megújuló vagy nem megújuló forrásokból készülnek. Ez is fontos szempont, de a növényi alapú anyagok előállításának is van környezetterhelése. Sokkal lényegesebb kérdés, hogy milyen célra és milyen hosszú élettartamra tervezzük tárgyainkat.

Sokszor kapjuk kritikaként, hogy démonizáljuk a műanyagokat, holott nagyon sok hasznos felhasználási módja van. Ezt egy percig sem vitatjuk, és nem is az a fő üzenetünk, hogy egyáltalán, semmilyen területen ne használjunk műanyagot. Azonban nem mindegy, hogy milyen. Legyen tartós és többször felhasználható, javítható, készüljön újrahasznosított és újrahasznosítható alapanyagokból és/vagy megújuló forrásokból, és ne tartalmazzanak egészségre és környezetre káros vegyületeket. Azokban az esetekben, amikor egy az egyben kiválthatóak sokkal környezetkímélőbb alternatívákra, van igazán értelme a betiltásoknak és szigorú intézkedésekre. Ehhez viszont rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek sajnos nem fognak egyik pillanatról a másikra változni – főleg, ha a csak vállalatokra és döntéshozókra bízzuk a kérdést.

Emiatt van nagy szükség az egyéni kezdeményezésekre, hiszen már ma nagyon sok mindent tehetünk a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében. Ezért jött létre a nemzetközi Műanyagmentes Július kezdeményezés, hogy jó gyakorlatokat, könnyen megvalósítható tippeket mutasson be a lakosság számára. Hazánkban a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Refill kezdeményezés arra buzdít mindenkit, hogy júliusban (és természetesen az év többi napján is) felejtse el a PET palackokat, és szerezzen be többször felhasználható kulacsokat, és azokat töltse meg újra, meg újra és újra! A Refill adatbázisa segít megtalálni azokat a helyeket, ahol örömmel újratöltik kulacsodat.

töltsd újra a kulacsod

 

Szeretnél tenni a műanyagszennyezés ellen? Töltsd velünk a júliust!

További tippekért nézd meg a Humusz #műanyagböjt kampányát, és gyere el a Műanyagmentes Piknikre!

#plasticfreedom #breakfreefromplastic

Új hozzászólás