Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió hulladékpolitikájának úttörői és ellenzői

  • 2017. május 22.
  • Csilla
Bár az EU elkötelezett egy körforgalmas gazdasági modell kialakításában, mégis számos tagállam ellenzi azokat a kulcsfontosságú intézkedéseket, amelyek közelebb hoznák az uniót ehhez a gazdasági szerkezethez. Az országok listája mind a támogatók, mind az ellenzők oldalán számos meglepetéssel szolgál.

Az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEB), a Friends of the Earth Europe, valamint a Zero Waste Europe által támogatott civil szervezetek azzal a céllal készítettek felmérést a tagállamokban, hogy kiderüljön, hogy az egyes országok mennyire támogatják az elkövetkező hetekben Brüsszelben zajló tárgyalások során azokat a kulcsfontosságú javaslatokat, melyek az EU hulladékpolitikájának felgyorsítására szolgálnak.

Itt láthatod az országok elköteleződését.

Az Európai Parlament által márciusban már jóváhagyott javaslatok a következő területeket érintik:

•A szelektíven gyűjött kommunális szilárd hulladék arányának növelése

•A kommunális hulladék nagyobb arányú újrafelhasználására való felkészülés

•A csomagolási hulladékok hatékonyabb újrafelhasználása

•A hulladékáramok hatékonyabb elkülönítése a gyűjtés során, különös tekintettel az organikus hulladékokra

•A termelői felelősségre vonatkozó uniós szintű szabályok kidolgozása

•Valamint a hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló célkitűzések meghatározása 2030-ig

A fenti vizsgálat kimutatta, hogy az EU hulladékokra vonatkozó jogszabályainak ambiciózus reformját számos országban nem fogadják kedvezően, pedig, ha a körkörös gazdaságra való gyorsabb áttérést érintő tárgyalások során sok ellenállás érvényesül, akkor az folyamat elakadását eredményezheti.

Amint az Európai Tanács közös álláspontjáról legutóbbi kiszivárgott hírek mutatják, jelenleg az ellenzők állnak nyerésre, függetlenül attól, hogy a tagállamok többsége ugyanakkor magasabb szintű egyéni ambíciókkal rendelkezik az újrahasznosítás céljai, a gyártó felelősségének növelése és a biohulladék szelektív gyűjtése területén.

A tét nemcsak több, mint 800 000 új munkahely (melyből minden 10.  az újrafelhasználási szektorban  jönne létre) megteremtése lenne de éves szinten 72 milliárd euró megtakarítást jelentene Európa egésze számára.  A körkörös gazdaságra való átálással ráadásul Európa 420 millió tonnával csökkenteni tudná CO2 kibocsátását, mely érték egyenlő azzal, mintha 40%-kal kevesebb autó közlekedne az utakon.

 

A hátráltatók

A javaslatok többségével szemben álló országok közé tartoznak olyan  - hulladékpolitikai területen vezetőnek tartott, bár amúgy különösen nagy mennyiségű hulladékot termelő - skandináv államok, mint Dánia és Finnország.

Vannak olyan országok is, melyek kategorikusan elutasítják ezeket a célokat, ide tartozik Magyarország, Litvánia és Lettország.

Más országok, mint a Cseh Köztársaság, Olaszország, Svédország, Portugália, Luxemburg és Szlovákia  alapvetően támogatják a 65% -os újrahasznosítási célt, ugyanakkor várhatóan ellenzni fogják az újrafelhasználásra való előkészítés kötelezővé tételére vonatkozó terveket, a csomagolás újrahasznosításának 10% -ra emelését és a hulladékmegelőzési célok kitűzését, pedig mindhárom elv kiemelt prioritással bír a körkörös gazdaságban.

Az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Írország, Szlovénia és Horvátország eddig nem volt hajlandó megosztani álláspontját, rámutatva ezzel a tárgyalások során a tagállamok, valamint a tagállamok és az uniós intézmények között már régóta fenálló átláthatósági problémára.  A transzparencia hiánya pedig nemcsak akadályokat teremthet az EU állampolgárai és nemzeti kormányaik között, de ellentétes az Európai Parlament által elfogadott haladó és átlátható álláspontokkal.

 

Élvonalban lévők

Ugyanakkor olyan déli országok, amelyek hagyományosan nehezen bírkóznak meg a hulladékgazdálkodási feladatokkal – ide sorolható például Görögország, Románia, valamint Spanyolország  -  nagyobb támogatást ígényel mind az újrafeldolgozás, mind a hulladékmegelőzés területén, csakúgy mint az újrafelhasználásra való előkészítés és a hatékonyabb szelektív gyűjtés megvalósításához.

A reformokat támogja még Franciaország, Belgium és Hollandia.

 

*****

 

Piotr Barczak, az EEB hulladékpolitikai tisztviselője így nyilatkozott:

"Naponta azt halljuk, hogy a kormányok elkötelezettek a hulladékcsökkentés mellet annak érdekében, hogy élvezhessék a körkörös gazdaság előnyeit. De ami a tárgyalások során, zárt ajtók mögött történik, néha egy teljesen másik történet."

Hozzátette:

"Ha hiányoznak az újrafeldolgozásra és megelőzésre irányuló, kötelező intézkedések, az megingathatja a piacba vetett bizalmat, melyek folyományaként a kormányoknak nehézségei támadhatnak a körkörös gazdaságra való áttéréshez szükséges befektetések megtalálásában. Csak hosszú távú célok és mindenkire kötelező elvárások vezethetnek pozitív változásokhoz. "

 

Elkövetkező lépések

A tagállamok magas rangú képviselői a hónap végén találkozni fognak, hogy meghatározzák az Európai Unió Tanácsának álláspontját.

Május végéig mindhárom uniós intézmény - az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa - belekezd a végső intézményközi tárgyalásokba, mielőtt megegyeznek a hulladékokra vonatkozó új jogszabályok végleges szövegéről.

 

körforgásos gazdaság

 

Linkek, információk

[1] http://www.eeb.org/index.cfm/news-events/news/european- parliament-votes- to-strengthen-waste- laws-to- support-circular- economy/

[2] http://makeresourcescount.eu/wp-content/uploads/2014/11/FINAL_Advancing- Resource-Efficiency-in- Europe_PUBL.pdf

[3] http://www.politico.eu/pro/council-wants- to-further- reduce-recycling- targets-for-packaging-waste

[4] http://bit.ly/CouncilWasteLeak

 

Fordította: Patonay Kata