Az alumínium dobozok újrahasznosításáról

Az alumínium előállítása igen energiaigényes és környezetszennyező, a dobozok lebomlása természetes körülmények között igen lassú (több száz év). Ezek ismeretében észszerűnek tűnik az újrahasznosítás gondolata, hiszen ezáltal energiát takaríthatnánk meg, kevesebb lenne a szemét és kisebb a környezetszennyezés. Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet és a mögötte álló ÉÁI Kft. elképzelése szerint a begyűjtés préssel ellátott gyűjtőkonténerekkel működhetne: a fémdobozt először egy kis présgéppel össze kellene nyomnunk, s csak ezután kerülhetne az immár (kb. 1/5-ére) összelapított, tehát jóval kisebb helyigényű fém a konténerbe. Svájcban ily módon évi 120 millió dobozt préselnek össze a lelkes fogyasztók. A svájciak egyébként 1988-ban kezdték meg a gyűjtést, s ma már 10-szer annyi aludoboz kerül a konténerekbe, mint akkor. J. Zs. Erzsébet szerint Magyarországon 5-6 év alatt 50-70%-os begyűjtési arány lenne elérhető. A hatékonyság érdekében a gyűjtőket bevásárlóközpontokban, csarnokokban, iskolákban, nagy forgalmú intézményekben tervezi elhelyezni. Az újrahasznosított alumínium állítólag éppoly jó minőségű, mint az új, a világon ma már a felhasznált alumínium 60%-a szekunder alumínium. 1.A legfontosabb a megelőzés-újrahasználat-újrahasznosítás-ártalmatlanítás sorrendjét betartani. Szó sincs arról, hogy kétségbe vonnánk az újrahasznosítás fontosságát, de kitartunk amellett, hogy ha van rá mód, először a megelőzésnek ill. újrahasználatnak kell teret engedni. Az alumínium dobozok gyártása azon kívül, hogy igen drága (maga a doboz többe kerül, mint a belé töltött ital), energiaigényes és környezetszennyező, teljesen felesleges is. Az italcsomagolások esetében a visszaváltható üveges rendszereket tartjuk támogatandónak, mert a palackok kb. negyvenszeres újratöltése ill. az üveg újraolvaszthatósága miatt a visszaváltható üvegek sokkal kisebb környezetterhelést jelentenek, mint az alumínium dobozok. Igazi megtakarítást az jelentene, ha le sem gyártanák őket - hiszen feleslegesek.

2.Az újrahasznosítás lehetősége tovább fogja növelni az aludobozok amúgy sem csekély forgalmát, így a megelőzés és újrahasználati rendszerek ellen hat. A lelkes fogyasztó ezentúl még nagyobb nyugalommal vásárolja majd az aludobozos söröket, üdítőket, hiszen a doboz úgyis újrahasznosul, nincs tehát gond vele. Talán egy kicsit még környezetvédőnek is érzi magát, pedig az előzőek fényében ez azért nem olyan egyértelmű.

3.Az is kétséges számunkra, hogy olyan közintézményekben, mint a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve oktatási intézmények, megfelelő helye van az ilyen kezdeményezéseknek, hiszen kimondva-kimondatlanul a gyerekek és gyermekes szülők orientálására szolgál. Ilyen esetekben nem hanyagolható el a kezdeményezés fogyasztásgerjesztő hatása. A szelektív rendszer véleményünk szerint csak egy eszköz, de semmiképpen sem lehet önmagában való cél!

Összefoglalva tehát: belátjuk, hogy amellett, hogy az aludoboz gyűjtésére jelenleg szükség van - hiszen jobb, ha az alumínium a szemétdomb helyett újrahasznosításra kerül -, hiányoljuk azonban az összetettebb környezetvédelmi szemléletet, amely a csővégi megoldások népszerűsítése helyett a megelőzésre összpontosít.