Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akció a lejárt szavatosságú növényvédő-szerek begyűjtésére

  • 2005. július 08.
  • humusz

hordo_vh.jpg"Huszonöt millió forintos kerettel akciót indít a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az országban fellelhetõ úgynevezett történelmi növényvédõ-szer hulladékok begyûjtésére." A greenfo híre.


A tisztázatlan tulajdonviszonyú, lejárt szavatosságú, illetve a forgalomból már korábban kivont növényvédő-szerek károsak lehetnek, illetve kockázatot jelenthetnek az egészségre és a környezetre is. Az akció elindításáról tegnap tartott sajtótájékoztatót Hornyák Margit, a KvVM hulladékgazdálkodási és technológiai főosztályának vezetője.

Helyzetkép

Magyarországon az elmúlt 50 évben összesen közel 2 400 000 tonna növényvédő szert használtak fel, amelynek csaknem 20 %-a (összesen 446 881 tonna) perzisztens szerves szennyező (angol rövidítéssel: POP) hatóanyagot tartalmazó készítmény volt. A forgalomból már kivont, betiltott POP hatóanyag tartalmú készítmények alkalmazása jellemzően az 1950-1975. közötti időszakra esik. Az országban azonban mind a mai napig találhatóak lejárt szavatosságú, forgalomból kivont vagy már nem is azonosítható növényvédőszer-készítmények, amelyek ilyen módon veszélyes hulladékká váltak. Mennyiségük, hollétük és összetételük nem mindig ismert, esetenként váratlanul, egy-egy rendkívüli eseményhez kapcsolódóan „bukkannak fel”. Az elmúlt években több civil és hatósági kezdeményezés indult a növényvédőszer hulladék készletek felderítésére.

2002-ben a Reflex Környezetvédelmi Egyesület, a közép-dunántúli régióhoz tartozó 3 megyében mintegy 86 tonna növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyagot és körülbelül 50 tonna lejárt szavatosságú növényvédő-szert talált. Az összes növényvédő-szer hulladék mennyiségen belül a nem azonosítható, esetleg POP hatóanyag-tartalmú szermaradékok aránya a szilárd halmazállapotú készítmények esetén 21,6%, a folyékony halmazállapotú szerek esetén 17,5% volt. 2003-ban a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) országos felmérést végzett. Az összesített adatok szerint ekkor több mint 300 tonna növényvédő-szer hulladék és csaknem 600 tonna növényvédő-szeres csomagolóeszköz hulladék volt hazánkban. 2004-ben, kifejezetten a POP leltár elkészítéséhez az NTKSZ végzett ellenőrzési akciót, amelynek eredménye szerint, az ellenőrzött raktárakban beazonosíthatóan POP hatóanyag tartalmú szert nem találtak, azonosíthatatlan készítmények azonban előfordultak. Míg a használatban lévő raktárak esetén a növényvédő-szereknek csupán 1-2%-a nem volt azonosítható, addig a nem használt, ill. elhagyott raktárakban lévő készlet döntő része nem azonosítható. Az azonosíthatatlan készítmények ártalmatlanítása során, az elővigyázatosság elvének megfelelően úgy kell eljárni, mintha azok POP hatóanyagot tartalmaznának.

Lépni kell!

A növényvédő-szer hulladék kezelésére vonatkozóan a jogszabályi háttér ma már rendezett. Az újonnan képződő hulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására – a gyártói felelősség elve alapján – a forgalmazott növényvédő szer mennyiség 97 %-áért hazánkban felelős 20 gyártó 2003-ban megalapította a CSEBER (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer) Kht-t, amely koordináló szervezetként gondoskodik a hulladék kezeléséről. A CSEBER közreműködésével az elmúlt években ártalmatlanításra került a régről itt maradt és felmért, növényvédő-szerrel szennyezett csomagolóanyag csaknem teljes mennyisége is.
Az országos felmérés szerint mintegy 300 tonna „történelmi” növényvédő-szer hulladék, közte a valószínűsíthetően 60-70 tonna nem azonosítható készítmény begyűjtésében és ártalmatlanításában kíván a KvVM szerepet vállalni azzal, hogy a ma már tisztázhatatlan tulajdonviszonyú hulladék egészség- és környezetkárosító hatásainak megelőzése érdekében, a POP intézkedési terv részeként – első lépésként – az idén 25 millió forintot fordít e súlyos környezeti veszélyforrás felszámolásának megkezdésére. A KvVM által kidolgozott intézkedési terv szerint begyűjtési akciót hirdetnek abban a két megyében, amelyben a legnagyobb növényvédő-szer hulladék készletek találhatóak. Az akció keretén belül közbeszerzéssel választjuk ki a begyűjtést és ártalmatlanítást lebonyolító szervezetet, amelynek részére átadjuk a készletek helyéről, mennyiségéről rendelkezésünkre álló információkat. Az eredményesség érdekében az akció lebonyolításába bevonjuk az érintett tárcák (KvVM és FVM) területi szerveit: a felügyelőségek és a növény és talajvédelmi szolgálatok munkatársait, valamint az önkormányzatokat, társadalmi és civilszervezeteket. A környezetvédelmi felügyelőség az akció időtartamára teljes szankciómentességet hirdet, azaz a leadott növényvédő-szer hulladék alapján nem indít eljárást abban az esetben sem, ha a hulladék tulajdonosa elmulasztotta korábban a jogszabályi kötelességét teljesíteni és a hulladékról megfelelően gondoskodni. Erre az időszakra átmenetileg lehetőséget kapnak a növényvédő-szer hulladékok tulajdonosai, hogy ingyen és jogi következmények nélkül rendezzék végre e hulladékok sorsát. A program lezárása után azonban rendkívüli hatósági ellenőrzéseket tartunk, és ahol jogszabályellenesen tárolt növényvédő-szer hulladékot találnak munkatársaink, a lehető legnagyobb szigorral fognak eljárni. Az akciót a következő években a tárca anyagi lehetőségeinek függvényében folytatni kívánjuk, kiterjesztjük az ország egész területére és így remélhetőleg rövidesen sikerül teljesen megtisztítani az országot a régi növényvédő-szer hulladéktól.


Forrás: Greenfo (KvVM sajtóközlemény)