November 13-án, a Zöld Kalandozások következő vendégeként Katona Attila, a CEU kutatója tart előadást „Városi természetalapú megoldások: innovatív megközelítések és példák a nagyvilágból” címmel. Az előadást a megszokott módon beszélgetés követi, szeretettel várunk titeket!
Az osztrák főváros tudatos intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Nemrégiben elkészíttette a város hőségtérképét és klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött. Ezeken a területeken az újépítésű épületeknél már egyáltalán nem alkalmaznak fosszilis energiahordozókat.
A mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok bejutnak a természetes vizeinkbe, veszélyeztetve a vízi ökológiai rendszer egyensúlyát. Záray Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója a ZIP Magazinnak elmondta, hogy az egyik legégetőbb kérdés az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése. Új antibiotikum-családok kifejlesztésére van szükség, ha nem szeretnénk, hogy az olyan, már visszaszorított betegségek, mint a tuberkulózis, újra megjelenjenek.
Világszinten évente körülbelül kétmilliárd tonna fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobunk a szemétbe. A Budapest Bike Maffia tavaly indult projektjének célja, hogy az ennivaló a kuka helyett a rászoruló emberekhez kerüljön.
Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) Maradék nélkül című programjának négy munkacsoportja.
Amikor a jelenlegi hulladékhierarchia megszületett [1], a hulladékgazdálkodás arról szólt, hogy az egészségre illetve a környezetre legkevésbé káros módon ártalmatlanítsuk a hulladékot. Annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező érvényű, jó eszköznek bizonyult a modern hulladékgazdálkodás felé vezető úton. Azonban a hulladékhierarchia korlátozott és korlátozó is, mert csak és kizárólag környezeti szempontból közelíti meg a helyzetet, azaz nem veszi figyelembe a körforgásos gazdaság felé vezető átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és logisztikai megfontolásokat.
Célunk, hogy Európa elmozduljon egy körforgásos, hulladékmentes (zero waste) gazdaság irányába, ahol a legfőbb értéket az anyagok újrahasználata jelenti, az újrahasznosításra pedig csupán végső megoldásként tekintenek, biztosítva ezáltal, hogy nem kerül hulladék a környezetbe. A betétdíjas rendszer (angolul Deposit return system (DRS)) bizonyítottan a leghatásosabb és legfenntarthatóbb útja annak, hogy ez megvalósuljon.
Meghívó „Válogatós vagyok!” elnevezésű hulladékgazdálkodással kapcsolatos workshopra (ismeretbővítő társasjáték díjmentes átadásával egybekötött rendezvényre)
Az élelmiszer-pazarlás, angolul food waste, az utóbbi években népszerű fogalommá vált. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli.